Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

315. szám. 55 Ház az igazolást, ha a választás ellen panaszt terjesztettek elő a közigazgatási bírósághoz ; esetleges kifogásait azonban azonnal közli à bírósággal. (4) A közigazgatási bíróság, ha az előterjesztett adatok alapján az izgatás bűncselekményének tényálladékát fennforogni látja, az iratokat annak elbírálása végett az illetékes büntető bírósághoz teszi át és ennek döntéséig a választás érvényességének kérdésében az ítélethozatalt függőben tartja. (5) Ilyen esetben —• ha a megtámadott képviselő ebbeli cselekményéről van szó —• a büntető eljárásnak megindításához a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése nem szükséges. 158. §. (1) Ha a választást a közigazgatási bíróság előtt panasszal is megtámadták, a bíróság a képviselőháztól áttett iratokat a panasziratokhoz csatolja, a felekkel a felmerült kifogást nyilatkozattétel végett közli és a kifogás tárgyában a panasz érdemével kapcsolatban határoz. (2) Ha a választás ellen panaszt nem terjesztettek elő, a bíróság a kifogást tárgyalás nélkül bírálja el. Az ülés idejéről a kifogás közlésével értesíteni kell a képviselőt, aki azon meg jelenhetik és felszólalhat. Tárgyalást csak akkor kell tartani, ha ez a tényállás tisztázása végett szükségesnek mutatkozik. E tárgyalásra a kifogás közlésével a képviselőt és a kifogás képviseletére a koronaügyészt kell megidézni. Az eljárásra egyébként a Negyedik Rész rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 159. §. (1) Ha a közigazgatási bíróság a választás ellen előterjesztett panaszt visszautasítja, a panasznak nem ad helyt, vagy a panasz tárgyában az eljárást megszünteti, a képviselőház az igazolás kérdésében határoz. (2) Ha a közigazgatási bíróság a választást érvénytelennek mondotta ki, az új választást — a 161. §-ban szabályozott eset kivételével — el kell rendelni. 160. §. Ha a közigazgatási bíróság ítéletében a választás törvényes eredményét megállapítja és ennek megfelelően kijelenti, hogy kit, illetőleg kiket kell megválasztott képviselőnek, illetőleg pótképviselőnek tekinteni, a képviselőház az ilyen ítéletet az igazolás alapjául köteles elfogadni. A Ház igazoló határozatát ilyen esetben a választási jegyzőkönyvnek a belügyminisztertől és a törvényhatóságtól beszerzendő példányaiba be kell vezetni. 161. §. (1) Ha a közigazgatási bíróság ítéletéből a képviselőház tudomására jutott, hogy valamely érvénytelennek kimondott választás alkalmával a választókerületben a választási jog szabad gyakorlását akadályozó vagy jogosulatlanul befolyásoló cselekmények igen nagy mértékben fordultak elő, a képviselőház ennek kinyomozására a házszabályokban megállapított módon vizsgálatot rendelhet el. (2) A képviselőháztól kiküldött vizsgáló bizottságot a vizsgálat foganatosításában ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyek a képviselőválasztási ügyekben a közigazgatási bíróságot vagy a kiküldött bírót ; a hatóságok a bizottságot működésében támogatni kötelesek. 162. §. (1) A képviselőház vizsgáló bizottsága előtt mindenki megjelenni és a hozzáintézett kérdésekre válaszolni köteles. (2) A tanúzási kötelezettség alól való mentességre a bűnvádi eljárás szabályai irányadók. 163. §. (1) A vizsgálat eredményéről a képviselőház a házszabályok szerint erre kijelölt bizottság véleményes jelentése alapján, a bizottsági előadó és esetleg a kisebbségi vélemény előadójának meghallgatása után, minden további vita nélkül határoz. Érvényes határozat hozatalához az igazolt kép-