Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

315. szám. 53 tásában előfordult hiba következtében, vagy törvényellenesen érvényesnek elfogadott szavazatok beszámítása, illetőleg törvényellenesen érvénytelennek nyilvánított szavazatok be nem számítása következtében helytelenül állapították meg, megállapítj a a választás törvényes eredményét és ennek megfelelően kijelenti, hogy kit kell képviselővé, illetőleg kiket kell képviselőkké és pótképviselőkké megválasztottaknak tekinteni. (2) Amennyiben azonban a választásvédők védiratukban a panaszban megválasztottnak kijelenteni kért jelölt ellen érvénytelenségi okot hoztak fel, az illetőt csak akkor lehet megválasztottnak kijelenteni, ha a felhozott érvénytelenségi ok alaptalan, vagy nincs bebizonyítva. 150. §. Ha az érvénytelenségi okul felhozott szabálytalanság miatt valamely szavazókörben az egész szavazás érvénytelen, az egész választás megsemmisítését csak abban az esetben lehet mellőzni, ha az eredményen a szabálytalanság által érintett szavazókör valamennyi választójának szavazata sem változtatna. 161. §. A bíróság ítéletében öt évnél nem hosszabb időre felfüggesztheti annak a választójogát és választhatóságát, akinek cselekvése a választás vagy valamely szavazat érvénytelenítését okozta. Az erre vonatkozó határozat meghozatala előtt a bíróság az érdekeltet értesíti arról, hogy a felfüggesztés kérdésében határozni fog és közli vele, hogy a tárgyaláson megjelenhetik és védekezését előterjesztheti, a szabályszerűen értesített érdekelt elmaradása azonban a felfüggesztés kérdésében a határozat hozatalát nem akadályozza meg. 152. §. Ha a bíróság az eljárás folyamán oly jelenségekről szerez tudomást, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a választáskor a választókerületben a választói jog szabad gyakorlását akadályozó vagy jogosulatlanul befolyásoló cselekmények igen nagy mértékben fordultak elő, a jelenségeket az ítéletben külön felemlíti. Ugyancsak megemlíti, ha büntetendő cselekmény vagy fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, ily esetben az ítéletet közölni kell az illetékes kir. ügyészséggel vagy fegyelmi hatósággal. 153. §. (1) A közigazgatási bíróság a panasz tárgyában hozott határozatában a felmerült költségek és viselésük kérdésében az alább következő rendelkezéseknek megfelelően határoz. (2) Ha a közigazgatási bíróság a panaszt az első tárgyaláson a panaszlók meg nem jelenése okából vagy a választásvédők kifogása folytán utasítja vissza, a költségek viselésére a panaszlókat kötelezi. (3) Az eljárásnak a 141. §. alapján történő megszüntetése esetében a költségeket a felek között kölcsönösen meg kell szüntetni, kivéve, ha a megtámadott képviselő a bizonyítás elrendelése után mondott le. Ebben az esetben a költségekben a lemondott képviselőt kell marasztalni. (4) A (2) és a (3) bekezdésben meg nem határozott esetekben a közigazgatási bíróság a felmerült költségek és viselésük kérdésében az összes körülmények mérlegelésével, különösen annak is figyelembevételével határoz, hogy a bírói eljárásra ki és mennyiben adott okot ; határozatában a költségeket kölcsönösen meg is szüntetheti, amenynyiben ezt különös méltánylást érdemlő okok indokolják. (5) Ha a közigazgatási bíróság a választást a választási biztosnak vagy a választásban hivatalosan közreműködő más személynek törvénybe ütköző, nyilvánvalóan vétkes eljárása miatt érvénytelennek nyilvánítj a, a költségek vagy egy részük viselésében a hivatalosan eljárt vétkes személyt is — a vesztes féllel egyetemlegesen — elmarasztalhatja, kir. ítélőbírót azonban csak akkor, ha fegyelmi felelősségét az illetékes fegyelmi bíróság már előzetesen megállapította ; ennek hiányában a közigazgatási bíróság csupán a bíró