Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

315. szám. 51 mázott nevezése végett adja vissza, a határozatot a panaszlók bármelyikével lehet közölni. 135. §. (i) A választás törvényszerűségét védirattal védheti az, aki ellen a panasz intézve van és azonkívül az illető kerület választói is. A vádiratot legkésőbb az első tárgyalás határnapját megelőző tizenötödik napon kell előterjeszteni és másolatban a panaszlókkal közölni ; a közlést tanúsító vétbizonyítványt a bíróságnál előterjesztett vádirathoz kell csatolni. (2) A vádiratra, ha azt a választók terjesztik elő, a 128. §. (3) bekezdését, továbbá a 129. §-t megfelelően alkalmazni kell. 136. §. (1) A választásvédők a panasz ellen emelt kifogásaikat a védiratban kötelesek előterjeszteni. {2) Ha a panaszlók a választás eredményének a kiigazítását kérik (132. §.), a választásvédők; védiratukban a képviselővé (pótképviselővé) kijelenteni kért jelölt (jelöltek) ellen bármely törvényes megtámadási okot felhozhatnak. Az ilyen védiratot a 130. §. (1) bekezdésének megfelelően kell szerkeszteni. Ilyen esetben a bírói eljárás során a panaszlókra vonatkozó rendelkezéseket a választásvédőkre, a képviselőkre (pótképviselőkre) vonatkozókat pedig a megválasztottnak kijelenteni kért jelöltre (jelöltekre) megfelelően kell alkalmazni. (3) A 134. §. megfelelően a védiratra is áll. 137. §. (1) Ha a bíróság a panaszt a tárgyalásra alkalmasnak tartja, idéző végzést bocsát ki. Az első tárgyalási határnapot úgy kell kitűzni, hogy az idézés kézbesítésétől, illetőleg az idéző hirdetménynek a hivatalos lapban közzétételétől számítva, a feleknek a tárgyalásig legalább hatvan napi időközük legyen. Az első tárgyalási határnap kitűzésével egyidejűleg a bíróság beszerzi a választási iratokat. (2) Ha az első tárgyaláson a panaszlók nem jelentek meg, az eljárást meg kell szüntetni ; a választásvédők elmaradásának csak az a következménye, hogy a bíróság az esetleg előterjesztett védiratot visszavontnak tekinti. A felek valamelyikének későbbi tárgyalásról elmaradása esetében az eljárást folytatni kell. Az első tárgyalási határnap elmulasztása miatt a panaszlók igazolást csak azon az alapon adhatnak be, hogy meghatalmazottjukat hirtelen bekövetkezett halála, vagy más el nem hárítható körülmény akadályozta meg a tárgyaláson való megjelenésben. 138. §. A kézbesítéseket a közigazgatási bíróság az 1911 :

1. törvénycikk szabályai szerint vagy saját közegével, vagy az illetékes kir. járásbíróság útján foganatosíttat] a y az első tárgyalásra szóló idézésre az idézéssel ellátott keresetlevél kézbesítésére megállapított szabályok irányadók. Ha a képviselő (pótképviselő), aki ellen a panasz intézve van, nem lakik Budapesten és a védiratban, vagy a kézbesítést megelőzően előterjesztett külön beadványban a kézbesítés átvételére Budapesten lakó megbízottat nem jelölt ki, a részére szóló kézbesítést a határozatnak a bíróságnál kifüggesztése pótolja. 139. §. (1) Az eljárás során a panaszlók és a választásvédők csak meghatalmazott ügyvéd (129. §. (3) bek.) útján járhatnak el. (2) A szólás joga, ha a fél személyesen is eljárhat, vagy a felet, vagy a meghatalmazottat illeti ; ha a félnek több meghatalmazottja van, a meghatalmazottak egyikét. A panasszal megtámadott képviselő azonban személyesen is védekezhetik. 140. §. (1) A tárgyalás szóbeli és nyilvános. (2) Az egy választásra vonatkozó panaszokat lehetőleg együtt kell tárgyalni. (3) A panaszt a tárgyalás megnyitása után is vissza kell utasítani (134. §.), ha az ellen a választásvédők a 128. §. alapján a közigazgatási bíróság által alaposnak talált kifogást emelnek ; e tárgyban a bizonyítást csak a kifogás Í7#