Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

38 315. szám. 102. §. (i) A szavazatszedő küldöttség elnöke köteles azokat a jelentkezőket, akik a 100. §. értelmében szavazásra nem bocsáthatók, vagy akiknek szavazata a 105. §. (9) bekezdése értelmében nem fogadható el, visszautasítani, a többieket pedig elfogadni. (2) A jelentkezők szavazásra bocsátása és a szavazatok elfogadása ellen a szavazatszedő küldöttség jegyzője, a személyazonosság tekintetében pedig a küldöttség jegyzője, valamint az azonossági tanúk — a szavazás elfogadása előtt — kifogást tehetnek. (3) A kifogások felett, továbbá a szavazás vezetésére vonatkozó kérdésben és általában a szavazatszedő küldöttség hatáskörébe utalt ügyekben saját felelősségére az elnök határoz. (4) A szavazásra nem bocsátott jelentkezőkről és az el nem fogadott szavazatokról — a szavazásra nem bocsátás, vagy az el nem fogadás okának megemlítésével — külön jegyzéket kell vezetni (visszautasítottak jegyzéke). (5) Külön jegyzéket kell vezetni azokról a választókról is, akiknek szavazásra bocsátása vagy szavazatuknak elfogadása ellen kifogást emeltek, feltéve, hogy az elnök a szavazatot a kifogás ellenére elfogadta (kifogásoltak jegyzéke). (6) Lajstromos választókerületi és egyéni választókerületi együttes választásnál (58. §. (3) bek.) az előző bekezdésekben említett tennivalókat a kétféle szavazásra vonatkozóan külön-külön kell elvégezni. 103. §. (1) A szavazóhelyiségben a szavazatszedő küldöttség részére — minden oldalról könnyen hozzáférhetően — megfelelő nagyságú asztalt kell elhelyezni. (2) A szavazóhelyiségben — a szavazás céljára — annyi elrekesztett fülkét kell berendezni, hogy minden 200 választóra legalább egy-egy szavazófülke jusson. Minden szavazófülke bejáratának úgy kell elhelyezve lennie, hogy azokat a szavazat szedő küldöttség elnöke akadálytalanul figyelemmel kísérhesse. A szavazófülkéknek másfelé nyíló kijárata nem lehet. (3) A szavazatszedő küldöttség elnöke — a szavazás megkezdése előtt — az ottlevő bizalmi egyének jelenlétében — megvizsgálva a hivatalos szavazólapokat és borítékokat tartalmazó csomagok sértetlenségét, a csomagokat felbontja. Ha felbontásuk után arról győződik meg, hogy kellő mennyiség nem áll rendelkezésre, ezt a központi választmány elnökének azonnal bejelenti. A központi választmány elnöke haladéktalanul intézkedik a szükséges számú szavazólap kinyomatása és azoknak, valamint a szükséges mennyiségű borítéknak a szavazatszedő küldöttség elnökéhez eljuttatása iránt. (i) A szavazatszedő küldöttség elnöke, miután -—• az ottlevő bizalmi egyének jelenlétében — meggyőződött arról, hogy az asztalra helyezett urna üres, annak fedőlapját lezárja és ennek kulcsát őrizetbe veszi. A bizalmi egyének az urnát lepecsételhetik. (5) A szavazatszedő küldöttség elnöke az urna lezárása után a szavazólapokat és a borítékokat — az urna mellé — az asztalra helyezi. Lajstromos választókerületi és egyéni választókerületi együttes választásnál (58. §. (3) bek.) a kétféle szavazólapokat és borítékokat az urna két ellentétes oldalán elkülönítve kell elhelyezni. 104. §. (1) A szavazatszedő küldöttség elnöke köteles a szavazólapokat és a hozzájuk tartozó borítékokat — azoknak jobb felső sarkán — aláírásával (kézjegyével) és az abc. egy-egy azonos — akár nagy, akár kis — betűjével — de nem az abc. betűrendjében — előzetesen ellátni. Az aláírást (kézjegyet) és a betűt egyező színű irónnal kell írni. A szavazólapoknak és borítékoknak ezt a megjelölését úgy kell végezni, hogy a már megjelölt szavazólapokból és borítékokból mindig legalább harminc darab álljon rendelkezésre. A szavazólapok és borítékok megjelölését a szavazat-