Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.
Irományszámok - 1935-325
325. szám. 439 kamara működésének megkezdéséről'kezdve valósítsuk meg a nemzet szempontjából életbevágó jelentőségű követelményeket. Az alapvető szempontok sérelme nélkül szükséges és lehetséges rugalmasságot a m. kir. miniszterelnöknek indokolt esetben kivétel engedélyezésére kiterjedő utasítási joga biztosítja. Természetes az, hogy sem a számarány, sem ezzel kapcsolatban az illetmények arányosságának a követelményét nem lehet érvényesíteni azokra a lapokra, amelyek kizárólag hitéleti kérdésekkel és a felekezet ügyeivel foglalkoznak. A 6. §-hoz. A jelen törvényjavaslatban foglaltaknak alapjául szolgáló elvi szempontokból egyfelől a színművészeti kamara tagsága és másfelől az egyes színházaknál, valamint a mozgófényképet előállító egyes vállalatoknál alkalmazott színművészek, művészeti ügyvezetők és ügykezelők, rendezők és művészi segédszemélyzet arányszáma, között ugyanaz az összefüggés áll fenn, mint az előző 5. §. indokolásában kifejtettek szerint egyfelől a sajtókamara tagjai és másfelől az időszaki lapoknak állandó munkaviszonyaiban álló munkatársai között. Ebből az következik, hogy a színházak és a mozgófényképet előállító vállalatok előbb megjelölt alkalmazottainak arányszáma és illetményük arányos elosztása tekintetében ugyanazokat a szabályokat kellene alkalmazni, amelyeket a jelen törvényjavaslat 5. §-a sajtótermékek munkatársaira megállapít. A színművészet és a filmművészet jellegének, a legkülönbözőbb életviszonyokkal való összefüggésének, a színművészeti és a filmművészeti pályához való különleges hivatottságnak, úgyszintén a szín- és filmművészeti vállalkozás tervszerűségének minden szempontból való figyelembevétele mindezekkel a megfontolásokkal szemben olyan részletes rendelkezéseket követel meg a törvényjavaslat céljának eredményes megvalósítása érdekében, amelyek törvényi szabályként célszerűen nem alkothatók meg. Ezen a téren tehát a törvényjavaslat 1. §-ában foglalt felhatalmazással összhangban és az 1. §. indokolásában kifejtetteknek megfelelően a vallás- és közoktatásügyi miniszternek kell rendelkezési jogot biztosítani. A 7. §-hoz. A csonkaország területén működő ügyvédek, orvosok és mérnökök vallás szerint alakuló megoszlásának áttekintése a következő képet mutatja : 1. Az ügyvédek között az 1930. évi népszámlálás adatai szerint római katolikus 1685 görögkatolikus 31 református 774 ágostai evangélikus 233 görög keleti 6 zsidó 2693 egyéb 51 A 2780 nem zsidó ügyvéddel szemben áll tehát 2693 zsidó ügyvéd, vagyis az összes ügyvédek 49'2%-a. Az ügyvédjelöltek országos létszámában a zsidóság aránya 34*9%. Az 1930. évi népszámlálásnak Budapest székesfővárosra vonatkozó adatai szerint az ügyvédek között római katolikus 778 református 275 ágostai evangélikus 112 zsidó 1523 egyéb 42 1207 ügyvéddel szemben áll tehát 1523 zsidó ügyvéd, a budapesti ügyvédek 55'8 %-a. 5b*
