Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-324

324. szám. . 347 a) Zita királyné-utcában, illetőleg annak mindkét irányú meghosszabbí­tásában, b) a Zalár-utcának a Csárda-utcáig nyitandó új szakaszán, c) a Jókai-utcában a Bethlen-utcáig, d) a Hám püspök-utcában, e) a Berényi-utcában, f) a Petőfi-utca, Károly király-körút és Vezekényi-utca által határolt terü­leten az új szabályozás során létesült összes új utcákban, g) a Rákóczi-utcában, h) a Kasuba Domokos-utcában. IV. (1) Az I— III. pontok alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfelel : 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. Az építtető a telket csak addig a mélységig és csak olyan módon építheti be, amiként azt az építésügyi hatóság megállapította. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagasság­gal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzat­kiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. Az új épületet vízvezetékkel kell ellátni, ott pedig, ahol a városnak szenny­víz-, vagy csapadékvízlevezető csatornája van, derítőberendezést is kell létesíteni. Azonfelül az új épületet — ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással is el kell látni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást •— legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozétt. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is ^- legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a köte­lezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozetten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább 4 négyzetméter alapterületű fürdőszobát, továbbá bérházakban ugyanilyen terjedelmű lakások­nál legalább 6 négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 8. A szobák — ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzet­méter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethetők legyenek. 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból 2 garszón­lakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 11. Minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteget kell alkalmazni. Szigetelőrétegül közönséges kátrány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom