Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.
Irományszámok - 1935-315
22 • 315. szám. kitűzött választás napjáig legalább húsz napi, a legkésőbbi időpontra kitűzött választás napjától pedig az országgyűlés megnyitásáig legalább tíz napi időköz maradjon. (3) Ugyanannak a választókerületnek a területén a lajstromos kerületi és az egyéni kerületi választást ugyanarra a napra kell kitűzni. (4) A választások napját lehetőleg vasárnapra vagy ünnepnapra vagy olyan napra kell kitűzni, amelyre a törvény munkaszünetet rendel. Ha a belügyminiszter a választást nem ilyen napra tűzi ki, a választás napjára a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A belügyminiszter a képviselőház elnökét (korelnökét) minden képviselőválasztásról azonnal értesíti. 59. §. (1) A választással járó tennivalókat a választókerületenkint alakuló választási bizottság végzi. A választási bizottságokat a választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától számított négy nap alatt meg kell alakítani. {2} A választási bizottság elnökbői, helyettes elnökből, választási biztosból, négy tagból és négy póttagból áll. . (3) A választási bizottság elnökét és az elnök helyettesét a központi választmány választj a a választókerület választói közül. (4) Választókerületenkint egy választási biztost és ennek egy helyettesét a kerület székhelye szerint illetékes kir. ítélőtábla teljes ülése az ítélőtábla területén működő bírák sorából jelöli ki. A kijelölésről a kir. ítélőtábla a kijelölteket azonnal értesíti és a kijelöltek névsorát a belügy- és az igazságügyminiszterhez bejelenti. (5) Ha a választási biztos az ajánlottak valamelyikével olyan fokú rokonságban vagy sógorságban van, amely őt az 1911:1. t.-c. 59. §-ában megállapított összeférhetetlenségi viszonyba hozza, tennivalóit helyettese látja ©1, (e) A választási bizottság négy tagját és négy póttagját — a központi választmány elnökének meghallgatása után — a választási biztos hívja meg. (7) A választási bizottságnak elnöke, helyettes elnöke, tagja vagy póttagja csak az lehet, aki magyarul beszél és ír és fel van véve abba a névjegyzékbe, amelynek alapján az illető választókerületben a választás történik. (s) Mielőtt működésüket megkezdenék, a választási bizottság elnöke és helyettes elnöke a központi választmány elnöke előtt, tagjai és póttagjai a választási bizottság elnöke előtt a következő szövegű esküt teszik : »Esküszöm, hogy a választási bizottságra bízott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen !«. (9) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni. (10) A választási bizottság jegyzőjét a választókerület székhelye szerint illetékes főszolgabíró, illetőleg polgármester, a vármegyék területén alakított lajstromos kerületekben pedig — ideértve a 3. §. (2) bekezdése b) pontjában említett kerületeket is—az alispán küldi ki az alája rendelt közigazgatási tisztviselők sorából. A jegyző a választási bizottság elnöke előtt az előző rendelkezéseknek megfelelően esküt tesz. (11) A választási bizottság a hatáskörébe utalt tennivalókat ülésben intézi. Az ülést a választási bizottság elnöke tűzi ki és annak idejéről és helyéről a tagokat idejekorán értesíti. Ha valamelyik tag a megjelenésben akadályozva van, az elnök póttagot köteles helyette az ülésre meghívni. A választási biztost csak olyan ülésre kell meghívni, amelyen reá a törvény külön feladatot ró. (12) A választási bizottság határozatait viszonylagos szavazattöbbséggel hozza. Határozathozatalhoz az elnökön kívül legalább két tag jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnök dönt, aki különben nem gzavaz,
