Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

126 315. szám. szavazatszám gyanánt a leadott szavazatoknak legalább 40 %-át. A leadott szavazatok 40 %-ának elnyerése a választóközönség bizalmának már olyan mértékű megnyilvánulását jelenti, amelyet a választás eredményeképpen megnyugvással lehet elfogadni. A 108. §-hoz. A §. (i)—(*) bekezdései teljesen megfelelnek az 1925 : XXVI. t.-c. 98. §-a (i)—(*) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek, az (s) bekezdésben foglalt rendelkezést azonban alapos megfontolás után nem vettük át, mert azt a gyakorlati tapasztalatok után nemcsak nem találtuk kielégítőnek, hanem azt bizonyos mértékig igazságtalannak is tartjuk. Kétségtelen, hogy a sokféle lajstromos választási rendszer között teljesen igazságos rendszer egy sincs és ilyet nem is lehet megállapítani, mert minden képviselői megbizatás odaítélésénél végeredményben egyetlenegy szavazat is döntő befolyással lehet. Célul tehát csak azt tűzhetjük ki, hogy a lehetőség szerint olyan rendszert alkalmazzunk, amely a gyakorlati követelményeknek és az igazságosságnak leginkább megfelel. Az 1925 : XXVI. törvénycikkben alkalmazott lajstromos választási rendszernek nagy hátránya az, hogy az igazságosság követelményeinek nem felel meg az olyan választókerületekben, amelyekben csekély számú képviselői hely kerül betöltésre. Ez az igazságtalanság annál kirívóbb lesz, mennél kevesebb a választandó képviselők száma, a legkirívóbb pedig az olyan választókerületekben, ahol csak két képviselői hely van. Az ilyen kirívó igazságtalanság szemléltetésére szolgáljon a következő példa: a képviselői helyek száma 2 a leadott szavazatok száma 16.000 arányossági szám 8.000 A) lajstromra esett 11.000 B) lajstromra esett 4.000 C) lajstromra esett 1.000 fezavazat. Az arányossági szám alapján A) lajstrom kap 1 képviselői helyet. A maradék szavazatok száma : 3.000. B) lajstrom 4.000 szavazat után kap 1 képviselői helyet. G) lajstromra nem jut megbizatás. Az A) lajstrom tehát közel háromszor annyi szavazat után éppen úgy csak egy megbizatást kapott mint a B) lajstrom. Az ilyen kirívó igazságtalanságok kiküszöbölésére törekedtünk akkor, amikor a 108. §. (5) bekezdésében foglalt rendelkezés felvétele mellett döntöttünk. Az ebben megállapított rendszernek a lényege az, hogy a képviselői megbízatásoknak az arányossági szám alapján történt első kiosztása után megbízás nélkül maradt lajstrom megbízáshoz addig nem juthat, amíg a már megbízáshoz jutott lajstromok valamelyikén a következő képviselői hely odaítélése esetében, egy-egy megbízásra nagyobb számú szavazat esnék, mint a legtöbb szavazatot kapott megbízásnélküli lajstrom összes szavazatainak száma. Ennek a rendszernek igazságosságát a fentebb felhozott példa adataival kívánjuk szemléltetővé tenni : a képviselői helyek száma .... .. 2 a leadott szavazatok száma 16.000 A) lajstrom szavazatainak száma 11.000 B) » » » 4.000 CJ » » » L000