Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

315. szám. 5 állapító határozat jogerőre emelkedését követő — január hó 1. napján lép hatályba. 7. §. Egyéni választókerületben a megválasztáshoz viszonylagos többség, azonban a leadott érvényes szavazatoknak legalább 40%-a szükséges. Lajstromos választókerületben az eredmény megállapítása az arányos képviseleti rendszer szerint történik. 8. §. Minden lajstromos választásnál egyidejűleg pót kép viselőket is kell választani. 9. §. A szavazás minden választásnál titkos és kötelező. 10. §. Az országgyűlési képviselői megbízatás időtartama az országgyűlés összeillésétől számított öt év. //. Fejezet. Központi választmány. 11. §. (i) A választások előkészítésével járó tennivalók ellátására minden törvényhatóságban központi választmányt kell alakítani. (2) Azokban a lajstromos választókerületekben, ahol a vármegye és az annak székhelyéül szolgáló törvényhatósági jogú város együtt alkotnak egy választókerületet (3. §. (2) bek. b) pontja), a jelen törvény Harmadik Részében a központi választmányra, illetőleg annak elnökére ruházott tennivalókat a vármegye központi választmánya, illetőleg annak elnöke látja el. (3) A központi választmány a hatóságokkal, hivatalokkal és magánosokkal közvetlenül érintkezik. 12. §. (1) A központi választmány elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, akadályoztatása vagy állásának üresedése esetében törvényes helyettese ; mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetében vármegyében a rangban idősebb másodfőjegyző, thj. városban pedig az a tisztviselő, aki a polgármestert szabályrendelet értelmében helyettesíteni jogosult. (2) A központi választmány tagjainak száma azokban a törvényhatóságokban, amelyekben a lakosság száma 200.000nél kevesebb : 16, ahol a lakosság száma 200—500.000 között van : 24, ahol pedig a lakosság száma az 500.000-et meghaladja : 32. (3) A központi választmány tagjait a törvényhatósági bizottság választja. A tagok választásával egyidejűen ugyanannyi póttagot is kell választani. Mind a rendes, mind a póttagok megbízatása a megválasztást követő év január hó 1. napjától számított három évre szól. (4) A központi választmány jegyzőjét, aki egyúttal előadója is a választmánynak, a törvényhatóság első tisztviselője rendeli ki a törvényhatóság fogalmazási karbeli tisztviselői közül. A jegyző ebben a minőségében nem tagja a központi választmánynak. 13. §. (1) A központi választmány tagjává (póttagjává) azt lehet megválasztani, akinek az illető törvényhatóságban törvényhatósági választójoga van, ha nem forog fenn ránézve olyan kizáró ok, amely miatt törvényhatósági bizottsági tag nem lehetne. (2) A központi választmány tagjainak választását legalább két hónappal az előtt kell megtartani, mielőtt a régi választmány megbízatása a törvény értelmében (12. §. (3) bek.) lejár. A közgyűlésre szóló meghívóban közölni kell, hogy a közgyűlés tárgyául a központi választmány tagjainak választása ki van tűzve. (3) A központi választmány tagjait és póttagjait titkos szavazással kell választani, még pedig : először a rendes tagokat, majd az ezekre vonatkozó eredmény kihirdetése után külön a póttagokat. A szavazás hivatalból rendelkezésre bocsátott egyforma szavazólapokkal történik. Mindenki annyi személyre adja le szavazatát, ahány tagot, illetőleg póttagot választani kell. Ha a szavazólapon a kelleténél kevesebb személy van megnevezve, ez a szavazás érvényességét nem érinti, ha a szavazólapon több név szerepel, az utóbb írt fölös neveket nem létezők-