Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.

Irományszámok - 1935-274

274. szám. 87 kocsifeljáró területét, valamint a várakozó és felvonuló járművek részére állomásozó területet is ki kellene hasítani. A szóbanlevő telek pedig fekvésénél és terjedelménél fogva minderre alkalmatlan. Ezek a körülmények teszik szükségessé, hogy javaslatom 2. §-ának megfelelően visszatérjünk arra az útra, amelyet a nemzeti díszes játékszín létesítése végett már az 1836 : XLI. t.-c. kijelölt. Ezért a javaslat 2. §-a utasítást ad a kormánynak arra, hogy a székesfőváros és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának közbenjöttével intézkedjék oly épület helyének kijelölése iránt, amely méltóbb lesz Nemzeti Színházunk nagy jelentőségéhez és nagyobb mértékben megfelelhet a korszerű színpadművészeti követelményeknek. Természetes, hogy az államháztartás mai helyzetében a törvényhozás által a kormány részére adandó utasításban nem lehet határidőt szabni a színház új épületének felépítésére ; ereszben azonban nagy jelentősége van egymagában a törvényhozás irányító, elvi állásfoglalásának is, amely mintegy megszabja a követendő megoldás útját. Ehhez a megoldáshoz a kormány nem nélkülözheti a társadalom áldozatkészségét sem, amelynek a fentebb kifejtettek szerint oly hatalmas része volt már az intézmény létrehozásában is ; ezért tartom célszerűnek az utalást javaslatom e szakaszában a magyar társadalom méltán várható áldozatkészségére is. A 3. §-hoz. Minthogy a javaslat 2. §-ához fűzött indokolásban előadott okokból a Grassalkovich-féle telek ma már nem alkalmas megfelelő színházi épület emelésére, más módon kell gondoskodni a nagylelkű adományozó akaratának megvalósításáról. Grassalkovich herceg ugyan ajándékozási nyilatkozatához azt a kikötést fűzte, hogy »ha netalán a Magyar Theatrum felépítése valamely akadályok miatt vagy most nem sikerülhetne, vagy azon fundust jövendőben akármely más célra és nem a mostani általam kivánt magyar színház építésére és fenntartására akarnák fordítani, akkoron azon fundusról további rendelkezésemet és a dologba való beszólásomat magamnak és successorimnak fenntartom.« Az adományozás óta azonban gyökeresen megváltoztak az időközben világvárosi fejlődésnek indult székesfőváros közlekedési viszonyai s a színpadmúvészet terén általában felállítható követelmények és megváltoztak mindazok a körülmények is, amelyek valamely meghatározott ingatlannak színház céljára felhasználhat ásat befolyásolják. Nyilvánvaló, hogy ha az adományozó előre láthatta volna a viszonyoknak ezt a nagymérvű változását, ezekre figyelemmel szabta volna meg az adományozáshoz fűzött kikötésének tartalmát. Az adományozó feltehető szándékával tehát összhangban van oly megoldás is, amely a telket a Nemzeti Színház céljainak szolgálatába állítja ugyan, de nem az eredetileg kijelölt módon, hanem olymódon, amelynek követése megfelel a változott viszonyoknak és az adományozó — e változott viszonyokra figyelemmel feltehető — akaratának. Más kérdés, hogy mi legyen az adományozó akarata teljesítésének ez a módja. Ereszben nem lenne célszerű már most állást foglalni, hanem lehetővé kellene tenni, hogy a kormány a telek felhasználása tekintetében a terv megvalósításának időpontjáig esetleg felmerülő újabb szempontokat is figyelemre méltathasson ; éppen ezért javaslatom 3. §-a nem határozza meg közelebbről azt, hogy a telek ily módon használtassák fel, illetőleg hasznosíttassék a Nemzeti Színház céljaira. A felhasználás, illetőleg hasznosítás egyik módja lehetne mindenekelőtt az, hogy a szóbanlevő telken egy kisebb —- kamaraszínház szerű — intézmény céljaira szolgáló épület emeltessék, esetleg akként, hogy ehhez az épülethez bérház csatlakozzék, amelynek tiszta hozadéka a Nemzeti Színház céljait szolgálja. Komoly megfontolás tárgyává kell tenni azt a megoldási tervet is, hogy a teleknek akár elidegenítése, akár kisajátítása esetében befolyó ellenérték a Nemzeti Színház új épületének építésére fordíttassék. A megoldások bármelyike összhangban volna