Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.

Irományszámok - 1935-263

263. szám. 27 testületekre vonatkozóan a belügy­miniszter évről-évre a pénzügyminisz­terrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértó'en állapítja meg a jelen ren­delkezés szempontjából figyelembejövő díjnoki ( napidíj asi, havidíj asi), illető­leg az ezzel egy tekintet alá eső alkal­mazások számát. (*) Az 1931 : III. törvénycikk értel­mében fenntartott állásoknak, vala­mint a jelen szakasz (2) bekezdése ér­telmében fenntartott alkalmazásoknak egyharmada az igazolványosok, egy­harmada a hadirokkantak, a vitézi rend tagjai és a tűzharcosok számára tartatik fenn, egyharmada pedig sza­bad rendelkezésre áll. A figyelembe­jövő állásokat (alkalmazásokat) fel­váltva, egyszer igazolványossal, egy­szer hadirokkanttal, vitézzel vagy tűz­harcossal kell, egyszer pedig korlátozás nélkül lehet betölteni. (5) Ha a hadirokkant, vitéz vagy tűzharcos pályázónak az állásra meg­szabott elméleti és gyakorlati képe­sítése megvan, az állásra alkalmazható még akkor is, ha nincs is meg az az előző szolgálati ideje, melyet az állás be­töltésére nézve jogszabály meghatároz. (e) A fenntartott állások (alkalma­zások) szabad harmada pályázat hir­detése nélkül betölthető, lekötött két­harmadának betöltésénél pedig a pá­lyázat hirdetését ugyancsak mellózni kell akkor, ha a megürülő állások (alkalmazások) az illető szolgálati ág­nál már tényleges szolgálatban álló igényjogosultakkal töltetnek be. Az állások (alkalmazások) pályázat nél­küli betöltéséről a honvédelmi minisz­tert értesíteni kell. (7) Az 1931 : III. törvénycikknek a jelen §. által nem érintett rendelkezései és az 1933 : VII. t.-c. 27. §-ának (1), (11) és (13) bekezdéseiben foglalt ren­delkezések változatlanul érvényben ma­radnak. (s) A közszolgálati alkalmazottak előléptetésénél, egyenlő alkalmasság és minősültség mellett, a tűzharcosokra különös figyelemmel kell lenni. 7. §. Az 1912 : LXV. törvénycikk 17. §-ának negyedik bekezdésében foglalt rendelkezés akként módosul, hogy az állami szolgálatban vagy a viszonosság alapján ezzel egy tekintet alá eső más közszolgálatban álló tűzharcosnak a világháborúban teljesített összes ka­tonai szolgálati idejét az ellátás szem­pontjából az érdekelt kérelmére akkor is be kell számítani, ha a két szolgálat közé eső megszakítás 30 napnál több ugyan, de két évet, illetőleg az 1895 — 1899. születési évfolyamokba tarto­zóknál három évet nem halad meg. Amennyiben a tűzharcos azért nem léphetett a világháború alatt teljesített tényleges katonai szolgálatból való kilépésétől számított két, illetőleg három éven belül polgári köz­szolgálatba, mert bebizonyítottan állandóan oly területen tartózko­dott, amely az ellenséges megszállás alól 1920. évi október hó 31-ike után szabadult fel, a világháború alatt tel­jesített tényleges katonai szolgálatá­nak időtartamát kérelmére abban az esetben is hozzá kell a polgári állami vagy azzal viszonosságban álló szol­gálatához az ellátás szempontjából szá­mítani, ha az illető területnek az ellen­séges megszállás alól felszabadulása napjától számított egy éven belül lé­pett ebbe a szolgálatba. Ezt a rendel­kezést a jelen törvény hatálybalépte előtt nyugalomba helyezett (nyugbér­rel ellátott) közszolgálati alkalmazottak ellátási díjainak megállapítására is al­kalmazni kell. 8. §. (1) E törvény életbelépését követő hónapnak első napjától kezdve az érvényben álló rendelkezések szerint hadipótlékra igényjogosult alkalmazotti csoportokba tartozó minden tűzharcos hadipótlékban részesül. (2) Az (1) bekezdésben említett idő­ponttól kezdve hadipótlékra igényük van az állami, áll am vasúti, állami vas-, acél- és gépgyári és állami kőszén­bányászati, valamint az egyéb közszol­gálatban álló tűzharcos díjnokoknak és kisegítő szolgáknak, valamint az il­4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom