Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.
Irományszámok - 1935-299
256 299. szám. ismételt a középiskolában és az érettségi vizsga letétele után kisegítő írnok lett a hegyeshalmi községi irodában. Az irodában három kisegítő írnok működik, akik közül egyiknek atyja vasúti őr, a másiké máv. altiszt. Ö, a főmagánvádló 25 évig béresgazda volt Szontagh Jenő birtokán, Szontagh Jenő őt lopás bűntette miatt feljelentette, azonban az illetékes bíróságok jogerősen felmentették. Annak bizonyítására, hogy a cikkben említett béresgazdában őt ismerték fel, kéri Nagy Lajos államvasuti segédtiszt és Nagy József gazdasági akadémiai hallgató tanuként való kihallgatását. A győri kir. törvényszék 2264/1933. számú irataiból megállapítható, hogy a győri kir. ügyész a Szontagh Jenő sérelmére elkövetett lopás, sikkasztás és hűtlen kezelés bűntette miatt vádat emelt Csernó Lajos uradalmi gazda ellen, azonban a győri kir. törvényszék 1933. évi december hó 4. napján 6. sorszám alatt kelt ítéletével a vádlottat az ellene emelt vád alól a Bp. 326. §. 2. pontja alapján felmentette és a győri kir. ítélőtábla ezt az ítéletet 1934. évi február hó 14. napján B. II. 116/1934/8. szám alatt helybenhagyta. A kir. ítélőtábla ítélete jogerős. Bár a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló megkeresés az erre illetékes hatóságtól származik és a vádbeli cikk szerzősége, azaz a vádbeli tett és Szontagh Jenő felsőházi tag személye között az összefüggés kétségtelen : a mentelmi bizottság a mentelmi jog felfüggesztését az adott esetben mégsem tartja helyénvalónak. A cikk ugyanis közérdekű kérdést, Budapesten megjelenő, országos jellegű politikai napilapban tárgyilagos módon, beható és eléggé terjedelmes fejtegetések kapcsán világít meg. Fejtegetései során csak. példaképen, állításainak igazolása céljából hivatkozik egy névszerint meg eem nevezett béresgazdára, aki állítólag gazdájától lopkodta össze a tehetségtelen fiának kitanításához szükséges költséget. Idevágó tényállításai tehát nem irányulnak meghatározott személy ellen, hanem csupán a tárgyalt kérdés közelebbi megvilágítására és a cikkíró véleményének alátámasztására szolgálnak. A cikkben említett béresgazda körülírására felhozott adatok nem is illenek reá mindenben a főmagánvádlóként fellépett Csernó Lajosra. Nevezetesen lényegbe vágó különbség mutatkozik a legfontosabb vádbeli kitétel szempontjából. Míg ugyanis a cikkben szereplő béresgazda munkaadójától lopkodta össze a szükséges költséget, addig a főmagánvádlót a bíróságok jogerősen felmentették a szolgálatadója sérelmére elkövetett bűncselekmény vádja alól. Tehát a főmagánvádló terhére lopás elkövetése megállapítva nem lévén, a lopás elkövetése, illetve megtörténte tekintetében az inkriminált cikkben foglalt tényállítás ő reá vonatkozónak, őt érintőnek nem minősíthető. Ha ezek szerint egyes tanuk igazolnák is, hogy a cikk egyik-másik adatából azt a következtetést vonták le, mintha annak kitételei Csernó Lajosra vonatkoznának, még sincs elegendő alap annak feltevésére, hogy a cikk szóban forgó tényállítása éppen az ott meg sem nevezett főmagánvádlóra irányul. Ilyen körülmények között pedig Szontagh Jenő felsőházi taggal szemben nem támasztható nyomatékos gyanú arra, hogy cikke a főmagánvádló sérelmére rágalmazást tartalmaz. Mindezekre figyelemmel a bizottság azt a javaslatot terjeszti a t. Felsőház elé, méltóztassék a jelen esetben Szontagh Jenő felsőházi tagot illetően a mentelmi jog felfüggesztését mellőzni. Erről a budapesti kir. büntetőtörvényszék értesítendő. Kelt Budapesten, a felsőház mentelmi bizottságának 1938. évi március hó 16. napján tartott üléséből. Láng-Miticzky Ernő s. k., Hutás József s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója.
