Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.
Irományszámok - 1935-294
294. szám. 241 vetkeztében a világpiacon túínagy áremelkedések állanának elő. Ügy a kvóták esetleges leszállítása, mint azok emelése az alapkvóták arányában kell, hogy történjen. > Gondoskodás történik ebben a fejezetben továbbá arra az esetre is, ha egyes kiviteli jogosultsággal bíró országok kvótáikat előreláthatólag nem tudják kihasználni. Ilyen esetben a kihasználatlanul maradó kiviteli kvótát az illető államnak a közösség rendelkezésére kell bocsátania, amely azt azután azok között az államok között, amelyek kiviteli jogosultságukat ki tudják használni és arra igényt tartanak, kvótáik arányában kiosztja. Gondoskodás történik ebben a fejezetben arra az esetre is, ha valamely szerződő kiviteli állam különleges okokból igazoltan nehéz helyzetbe jut és szüksége van kvótájánál nagyobb mennyiségű cukor kivitelére. Ebben az esetben a tanácsnak joga van a visszabocsátott, tehát ki nem használt kvóták 25 %-a, legfeljebb azonban 50.000 tonna erejéig az említett nehéz helyzetbe jutott állam vagy államok részére kvótájukon felüli kiviteli jogosultságot adni. Ha erre a célra visszabocsátott kvóta nem állna rendelkezésre, vagy az 30.000 tonnánál kevesebb volna, úgy a tanácsnak joga van 30.000 tonna erejéig az igazoltan nehéz helyzetbe jutott államnak fedezetlen többlet kiviteli kvótát adni, anélkül azonban, hogy ez a többi állam kvótáját befolyásolná. A ki nem használt kvóták a következő évre nem vihetők át és az egyes államok a részükre kiosztott kiviteli kvótákat más államoknak nem engedhetik át. Ez a fejezet a fentiekből láthatóan minden vonatkozásban gondoskodik arról, hogy a világpiacon a kínálat a kereslettel egyensúlyban legyen, egyben pedig a kiviteli államok érdekeit is minden vonatkozásban megóvja. Ami a Magyarország részére megállapított kiviteli kvótát illeti, ez a magyar cukortermelés jelenlegi teljesítőképességével arányban van és nagyobb, mint amennyit Magyarország az utolsó öt év átlagában kivitt. A Magyarország részére megállapított kiviteli kvóta nagysága akkor is megfelelőnek mondható, ha összehasonlítjuk a Chadbourne-egyezményben Magyarország részére megállapított kvótával, illetőleg azzal, hogy a Chadbourne-egyezményben résztvett európai államoknak a Chadbourne-egyezményben megállapítva volt kvótái és az ebben az egyezményben megállapított kvóták egymáshoz hogy aránylanak. Magyarország kiviteli átlaga ugyanis az egyezmény megkötését megelőző öt termelési évben, tehát 1931/32.-től 1935/36.-ig bezárólag évente közel 30.000 tonna nyerscukor volt, amivel szemben az egyezményben megállapított kiviteli alapkvótája évi 40.000 tonna nyerscukor. A Chadbourne-egyezményben résztvett európai országoknak a londoni megállapodásban megállapított kiviteli kvótái a Chadbourne-egyezményben biztosított kiviteli kvótákhoz viszonyítva Belgium kivitelével mind aránylag alacsonyabbak a Magyarország részére megállapított kiviteli kvótánál. Belgium esetében azonban az aránylag nagyobb kiviteli kvóta megállapítása azért volt indokolt, mert a Chadbourne-egyezménynél a belga Kongó kivitele a Belgiumra nézve megállapított kiviteli kvótába nem volt beleértve, míg a londoni megállapodásban megállapított belga kiviteli kvóta nemcsak az anyaországra, hanem a gyarmataira is vonatkozik. Végeredményben tehát Belgium sem járt jobban a londoni megállapodásban megállapított kiviteli kvótát illetőleg a Chadbourne-egyezményhez viszonyítva, mint Magyarország. ; Különleges elbánásban részesült még a kiviteli kvóták kiosztásánál Csehszlovákia, amennyiben alapkiviteli kvótájához már magában az egyezményben, az egyezmény első három évére évenként csökkenő többletkvótákat kapott. Ennek az intézkedésnek az volt az indoka, hogy Csehszlovákia cukortermelése és répaFeüisőházi iromány. 1935—1940. ViL ikßtet. 31
