Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.

Irományszámok - 1935-278

124 278. szám. Melléklet a 278. számú irományhoz. Indokolás „a Budapesten, 1937. évi március hó 22. napján kelt magyar-brit légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Magyarország és Nagybritannia között régtől fogva igen élénk légiforgalom áll fenn. Az Imperial Airways Ltd. angol légiforgalmi társaság Magyarország területe felett már a múltban is repült, 1935. óta pedig napi járatokkal közvetlen összeköttetést tart fenn Budapest^—London között, melynek forgalma évről-évre emelkedik. Az angol sportrepülők nagy számban keresik fel hazánkat s az itt meg­forduló légituristák legnagyobb részét teszik ki. Annak, hogy az igen jelentős légiforgalom ellenére hazánk és Nagybritannia között ezideig légiforgalmi egyezmény nem volt, az az oka, hogy a repülések tekin­tetében a két állam egymás légi járóműveinek a lehető legnagyobb könnyítéseket léptette életbe. Ezeknek a könnyítéseknek ellenére kívánatosnak bizonyult a légiforgalom szétágazó kérdéseinek egyezménnyel való szabályozása. A közel­múltban létrejött egyezmény a Magyarország és Nagybritannia között jelentős légiforgalom további fejlődését kétségkívül elő fogja segíteni. Az egyezmény szövegét illetően előre kell bocsátani, hogy az egyezmény alap­vető rendelkezései mindenben azonosak eddigi hasonló tárgyú egyezményeink rendelkezéseivel. A kisebb jelentőségű részletekben mutatkozó eltérések részben a két szerződő állam különleges viszonyaiban lelik magyarázatukat, részben az ezekben a kérdésekben újabban kialakult álláspont tette azok felvételét szüksé­gessé. - ­Az 1. és 2. cikkeknek rendelkezései azonosak eddig kötött egyezményeink ren­delkezéseivel. A 3. cikkben kívánatos volt a Magyarország és Nagybritannia között 1926. évi július hó 23-án kelt kereskedelmi és hajózási egyezményben (1927 : XVIII. t.-c.) foglalt kiváltságokat a légiforgalomra is kiterjesztem. E cikk kimerítően szabályozza még a fuvarozás oly eseteit, amelyek a saját légijáróművek számára maradnak fenntartva. A 4—19. cikkek rendelkezései mindenben megfelelnek eddig kötött egyezmé­nyeink hasonló rendelkezéseinek. A 20. cikk szerint a békés úton el nem intézhető vitás kérdéseket általában a Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni. Közös megegyezéssel azonban más bíróság is választható, ami módot nyújt arra, hogy eddigi egyezmé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom