Felsőházi irományok, 1935. V. kötet • 210-254., III. sz.

Irományszámok - 1935-228

228. szám. 225 6%-os pénztárjegy kölcsön« rovaton jelentkező 30.293 P túlkiadás oka az, hogy az 1935/36. költségvetési év folyamán 313.900 olasz líra névértékben további pénztárjegyeket kellett döntőbírósági ítélet folytán kibocsátani s ezek után a folyó kamatokon felül az 1927. évi január hó 1-jéig visszamenőleg járó kamatok fejében is kincstári jegyeket kellett a Külföldi Hitelek Pénztárába letétbe helyezni. A 12. »Az 1930 : XXXI. t.-c. alapján felvett váltókölcsön« rovaton felmerült 372.704 P 50 f túlkiadás oka az, hogy a kölcsön svájci részkibocsátásának 1936. évi június hó 20-án történt utólagos megújítása alkalmával az 1934. évi augusztus hó 14-étől 1936. évi augusztus hó 14-éig esedékes két évi kamat került kifizetésre, amivel szemben a költségvetésben csak egy évi kölcsönszolgálat vétetett számításba. A 13. »Az 1930 : XXXI. t.-c. alapján felvett kincstári jegy kölcsön« rovaton jelentkező 396.595 P 93 f újabb túlkiadás e kölcsön svájci részkibocsátásainak megújításával kapcsolatban állott elő s indoka azonos e cím 12. rovatánál fentebb már előadottakkal. A 20. »Az 1933 : IX. és az 1934 : XIV. t.-cikkek alapján felvett kincstári jegykölcsön« rovaton jelentkező 130.202 P 52 f túlkiadás oka az, hogy az 1934 : XIV. t.-c. 3. §-a alapján a Külföldi Hitelek Pénztárából felvett 12 millió P névértékű 3%%-os kincstári jegykölcsön szolgálatára szükséges összeget, a kölcsön feltételeinek megfelelően utalványozni kellett, bár a kölcsön szolgálata az 1935/36. évi költségvetés összeállítása alkalmával még. nem volt számításba vehető. B) Rendkívüli kiadások. ajÁtmeneti kiadások. 3. címhez. (A békeszerződés életbeléptétől kezdve felvett állami adósságok, a Magyar Királyság 1924. évi államkölcsöne kivételével.) »A Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló állami adósság rendkívüli tőke törlesztésére« rovaton jelentkező 815.152 P 65 f túlkiadás oka az, hogy a Magyar Nemzeti Bank osztaléka címén előirányzott összegekkel szemben befolyt többletet, úgyszintén azt a többletet, amellyel a váltópénz érmék előállítási költségét azok névértéke meghaladja (pénzverési nyereség), a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924 : V. t.-c. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kötött egyezmény, valamint a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925 : XXXV. t.-c. 27. §-ában foglalt rendelkezés szerint a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósság rendkívüli törlesztésére kellett fordítani. E kiadást teljes egészében ellensúlyozza egyrészt e cím rendkívüli bevételeinek 1. rovatán, másrészt a pénzügyi tárca 12. »Bányászat és fémkohászat« címe rendes bevételeinek 3. »A pénzverő és melléküzemei bevételei« rovata keretében elszámolt azonos összegű bevétel. 29*