Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-168

78 16S. szám. keretében a főfelügyelői állás nem ismeretes, a magyar küldöttség javaslatára a fegyveres erő főparancsnoka is felvétetett a kivételes büntetőjogi védelmet élvező személyek sorába. így tehát a magyar honvédség főparancsnoka az egyezmény alkalmazásában a lengyel fegyveres erő főfelügyelőjével egyenlő elbánásra tart­hát igényt, amely rendelkezéssel a viszonosság követelményei teljes mértékben érvényesülnek. A 3. cikk értelmében a kiadatást meg lehet tagadni, ha magánindítványi bűncselekmény esetében a magánindítvány előterjesztése nincs igazolva. Mint­hogy azonban a lengyel büntetőjog szerint csak igen kevés bűncselekmény magán­indítványi, a két állam büntetőjogi rendszerében mutatkozó ebből a különbségből eredő nehézségeket a 3. cikk 2. bekezdésének rendelkezése olyan szöveggel küszö­böli ki, hogy a magán 4 ndítvánnyal egyenlő hatályúnak ismeri el a sértett fel­jelentését, tanúvallomását vagy bármely olyan akaratnyilvánítását, amely az eljárás megindítására vonatkozó kívánságát juttatja kifejezésre. Ha tehát a magyar büntetőjog szerint magánindítványi, a lengyel büntetőjog szerint ellen­ben köz vádra üldözendő bűncselekményről van szó, a magánindítvány megállapítha­tására elegendő lesz az is, ha Lengyelországban a sértett fél büntető feljelentést, a kiadatás tárgyát képező bűncselekmény tárgyában folyamatban lévő bűnvádi eljárás folyamán tanúvallomást, vagy bármely olyan nyilatkozatot tett, amelyből következtetni lehet arra, hogy a bűncselekmény üldözését és megbüntetését kívánja. Ez a szöveg tehát alkalmazkodik a magyar bíróságok legújabb gyakor­latában kifejlődött állásponthoz. A bírósági bűnügyi jogsegélyről rendelkező II. fejezetben a 16. cikk olyan rendelkezést tartalmaz, hogy a megkeresésben meg kell említeni azt a büntető jogszabályt is, amely a bűncselekmény minősítésére vonatkozik. Nem szükséges a jogszabálynak szószerinti idézése, még kevésbbé a vonatkozó eljárási szabályok megemlítése. A szóbanforgó jogszabály megjelölése azért szükséges, hogy össze­hasonlítás útján megállapítható legyen annak a bűncselekménynek természete, amellyel kapcsolatban a megkeresést előterjesztették, mert csak ily módon lehet elbírálni, vájjon nem forognak-e fenn olyan okok, amelyek a megkeresés teljesí­tésének útját állják. .':.''•;; A 21. cikk értelmében a két állam polgáraira vonatkozó büntetésekről szóló értesítések negyedévenként küldetnek meg a másik állam kormányának, ez gya­korlati okokból mutatkozott célszerűnek. Végül megemlítem, hogy a megerősítendő egyezmény •— 26. cikke értelmé­ben — a megerősítő okiratok kicserélése után 3 hónap - múlva lép hatályba. Budapest, 1936. évi október hó 21. napján. JDr. Lázár Andor s. h, m. kir. igazságügy miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom