Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-167
32 161 szám. A tapasztalat szerint a gazdatiszti foglalkozást általában az átlagnál egészségesebb egyének választják és ennek folytán a megrokkanási viszonyok eleve is kisebbek, mint más foglalkozási ágban. Emellett a gazdatisztek foglalkozása is általában egészségesnek mondható, mert, a gazdatisztek életüket többnyire a szabadban töltik és ez a körülmény is a megrokkanás valószínűségét nyilvánvalóan csökkenti. A gazdatisztek foglalkozásából azonban az is következik, hogy az időjárás viszontagságai egészségi állapotukat sokszor fokozottabban veszélyeztetik. A foglalkozás maga tehát éppen az időjárás viszontagságaiból kifolyólag sokszor igen terhes. Ez a,körülmény viszont mint megrokkanási okokat, elsősorban azokat a betegségeket állítja előtérbe, amelyek egyébként inkább az idősebb korban jelentkeznek. Ide tartoznak: a rheumatikus betegségek, az emphysema, asthma, stb. Figyelémb evévé tehát azt, hogy a gazdatiszti foglalkozást általában egészségesebb egyének választják és a foglalkozás maga is, bár megerőltető és az időjárási viszontagságok a szervezetet próbára teszik, egészségesf a megrokkanási viszonyok a középső korig nem lehetnek magasabbak, mint az irodai alkalmazottaké. Azontúl pedig az egészséges foglalkozás dacára éppen azok a megrokkanási okok lépnek erősebben előtérbe, amelyek általában a magasabb korokban érvényesülnek, vagyis a rheumatikus és egyéb előbb említett betegségek és ezért ezekben a korokban a megrokkanási viszonyok aligha lehetnek alacsonyabbak, mint az irodai alkalmazottaknál. Ezek a meggondolások arra utalnak, hogy az összes rendelkezésre álló megrokkanási valószínűségi sorozatok közül azt vegyük alapul, amely az 1928. évi XL. t.-c.-ben a férfi magánalkalmazottaknál is alapul vétetett. Aránylag kis tömegű biztosítottról lévén szó, biztonsági szempontból minden oldalról meg kell világítani a megrokkanási valószínűség változásának a kötelezettségekre és a szükséges járulékra váló kihatását és ezért az összes többi statisztikai alapot megtartva, a számításokat úgy az előbb említett, mint pedig annak a megrokkanási sorozatnak alapulvételével végeztük el, amely az 1928. évi XL. t.-c. biztosítás-technikai indokolásában az összes férfi biztosítottaknál nyert alkalmazást. Annak a kérdésnek az eldöntésére, vájjon az 1928. évi XL. t.-c.-ben alkalmazott, az aktívokra vonatkozó elhalálozási valószínűségek alkalmazhatók-e a gazdatisztek jelen biztosításánál, összehasonlítjuk ezeket a valószínűségeket az 1920. évi és 1930. évi magyarországi általános és 193Ó. évi budapesti halandósággal. Férfiak halálozási valószínűségei. Életkor Aktív biztosítottak 1928 :XL. t.-c. . Magyarország 1920 1930 Budapest 1930 20 0*00509 0*00310 0*00578 0-00420 25 0-00501 0-00760 0-00560 000400 30 000574 0*00750 0-00532 0-00480 35 0*00688 0*00810 0-00617 0-00600 40 0-00S63 0-00940 0-00773 0-00780 45 0-01116 0-01160 0-00938 001020 50 0-01487 001500 0-01229 0*01420 55 0*02009 002050 0*01730 002110 60 002703 0-02880 0*02483 003220 65 0-03668 0*04220 0*03684 0-04620 70 0*05220 0-06710 0*05674 0-06360 75 0-08012 0-10960 009099 0-08610 I
