Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-167
30 167. szám. I. Biztosítás-technikai számítási alapok. 1. STATISZTIKAI ALAPOK. A munkaadóknak és a gazdatiszteknek egyaránt érdeke, hogy a kötelező biztosításban rájuk háramló terhek állandó mértékűek legyenek. Ez az elv csak a várományfedezeti rendszernél érhető el. Az állam is, amely a kény szerbiztosítást létesíti, csak ezt az elvet engedheti meg és eleve ki kell zárnia minden olyan fedezési rendszert, amely mellett idővel elviselhetetlen terhek állanak elő. A várományfedezeti rendszernél már a biztosítási intézmény megalakulásakor úgy a jelenben, mint a jövőben belépő összes biztosítottakra a biztosítási terheket meg kell mérni. Ez a megmérés csak úgy lehetséges, ha azokra a statisztikai tömeg jelenségekre vonatkozólag, amelyek a biztosítási esetek bekövetkezését meghatározzák, mérőszámok állanak rendelkezésre. A statisztikai mérőszámoknak helyes, vagy helytelen nlegválasztása dönti el a biztosítási intézmény biztosítás-technikai pénzügyi megalapozottságát. Teljes biztonság e téren természetesen nem lehetséges, mert a statisztikai tömegjelenségek az időben változnak. Fokozottabb körültekintéssel kell eljárnunk a biztosítási kötelezettségek megmérésénél különösen a jelen esetben, amikor nem állunk szemben a biztosítottak akkora tömegével, hogy a statisztikai mérőszámok ellentétes irányú változásainak kiegyensúlyozó hatása feltétlenül fennforgónak feltehető volna. Sok vonatkozásban nem állanak rendelkezésre sem belföldi, sem külföldi megfigyeléseken alapuló olyan mérőszámok, amelyek hasonló viszonyok között élő foglalkozási csoportokból volnának levezetve. Gazdatisztek kény szerbiztosítása külföldön több államban van ugyan megszervezve, azonban statisztikai tapasztalatok rendelkezésre nem állanak. Gazdatisztekre vonatkozólag társadalmi-biztosítási magánintézmények sincsenek, amelyek a jelen biztosítási rendszerhez hasonló biztosítási szolgáltatásokat nyújtanának. A legfontosabb vonatkozásokban tehát idegen helyről kell ^enni a statisztikai mérőszámokat. Nemcsak a tömegjelenségeknek időbeli változásai jönnek tehát figyelembe, hanem- azoknak a körülményeknek a különbözősége is, amelyek mellett a kérdéses statisztikai alapok megállapítást nyertek. A biztosítottak koreloszlására, családi és kereseti viszonyaira a statisztikai felvétel megtörtént és így ezekben a vonatkozásokban a biztosítandó csoportból levezetett statisztikai alapok rendelkezésre állanak. Egyéb vonatkozásokban idegen helyről vettük a statisztikai alapokat és több vonatkozásban eltérő alapokkal külön-külön mértük meg a biztosítási kötelezettségeket. Ezáltal a statisztikai mérőszámok eltolódásából származó kihatás a biztosítási kötelezettségekre és a járulék mértékére is megmérhető volt. A biztosítási szolgáltatások közül a rokkantsági nyugdíjból származó kötelezettség megmérésére különböző foglalkozási csoportokra különböző időkben eszközölt megfigyelések eredményeiből megállapított megrokkanási valószínűségek állanak rendelkezésre. A valószínűségeknek azonos foglalkozási csoportnál országonkint megállapított különbözősége egyrészt a társadalombiztosítási
