Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-167

167. az esedékességtől számított egy év alatt elévül. (3) A járadékszerű szolgáltatás fo­lyósítása iránti kérelem előterjesztésé­től számított egy évet megelőző időre folyósításnak nincs helye. Ha azonban a jogosultat a kérelem előterjesztésében akaratán kívül fekvő ok akadályozta és a kérelmet az akadály megszűnésétől számított három hónap alatt előter­jeszti , az akadályoztatás tartamát az egy évbe nem lehet beszámítani. (4) A járadékszerű szolgáltatás szü­netel azalatt az idő alatt, amíg az igény­jogosult egy hónapot meghaladó sza­badságvesztésbüntetését tölti. Öreg­ségi vagy rokkantsági nyugdíj szüne­telésének idejére azonban az özvegyi nyugdíjnak, illetőleg a nevelési segély­nek megfelelő összegű segélyben kell részesíteni a nyugdíjasnak azokat a hozzátartozóit, akik a nyugdíjas halála esetén ilyen szolgáltatást igényelhet­nek. 20. §. (1) Az intézettől járó szolgál­tatások át nem ruházhatók, el nem zálogosíthatok, le nem foglalhatók, azokkal szemben beszámításnak helye nincs, azokról az igényjogosult sem részben, sem egészben le nem mondhat. Közadók miatt vezetett végrehajtás ese­tében a végrehajtás alóli mentesség te­kintetében a közadók kezelésére vo­natkozó rendelkezések az irányadók. (2) Az előző bekezdés rendelkezése a biztosítottal szemben tartás címén érvényesített követelésekre csak a szol­gáltatások összege felének erejéig vo­natkozik. 21. §. (1) Az, aki az Intézettől járó szolgáltatásra igény jogosultságát érvényesíteni kívánja, köteles az an­nak megállapításához szükséges ada­tokat az Intézet rendelkezésére bocsá­tani, rokkantsági nyugdíj igénylése esetében ezenfelül magát az elrendelt orvosi vizsgálatnak vagy gyógyintézeti megfigyelésnek alávetni. (2) Ha az igénylő az (1) bekezdés­ben említett valamely kötelességét fel­hívás ellenére sem teljesíti, az Intézet szám. 13 az igényjogosultság tekintetében a határozathozatalt függőben tarthatja. Ennek következményeképpen az igénylő mulasztásának idejére járadék­szerű szolgáltatást abban az esetben sem követelhet, ha igény jogosultságát utóbb megállapították. 5. Szervezeti rendelkezések. 22. §.(1) Az 1900 : XVI. törvénycikk 25. §-ának első és második bekezdése akként módosul, hogy a helyi bizott­ságok a központi igazgatóságba tagot nem küldenek, hanem az Országos Mezőgazdasági Kamara a tíz katasz­teri holdat meghaladó birtokkal rendel­kező birtokosok érdekeltségi csoportjai­ból együttvéve két tagot, a munkavál­lalói (első) érdekeltségi csoportból négy tagot, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Magyar Földbérlők Országos Szövetsége tagjaik sorából egy-egy tagot, végül a Magyar Gazda­tisztek és Erdőtisztek Országos Egyesü­lete tagjai sorából négy tagot küldenek. Ha a tagküldő egyesületek valamelyike megszűnik, a földmívelésügyi miniszter jelöli ki a helyette tagküldésre jogosult érdekképviseleti szervet. (2) A tagküldést visszavonni nem lehet. A kiküldetés a központi igaz­gatóság megbízatásának lejárta előtt akkor sem veszti hatályát, ha a ki­küldő egyesület megszűnik. 23. §. (1) Az ügyvezető igazgató­nak a gazdatiszti biztosítási ág köré­ben hozott határozatai ellen beadott felszólalások elbírálása céljából a köz­ponti igazgatóság kebelében gazdatiszti biztosítási bizottságot kell alakítani. (2) A központi igazgatóság gazda­tiszti biztosítási bizottsága elnökből és nyolc tagból áll. Elnökét a föld­mívelésügyi miniszter a földmívelés­ügyi minisztérium szakelőadói közül jelöli ki. A bizottság négy tagját a központi igazgatóság választja munka­adó tagjai sorából, a bizottság további négy tagsági helyét pedig a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete által a központi igazgató-

Next

/
Oldalképek
Tartalom