Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-185
185. szám. W5 18ő. szám. A felsőház igazságügyijbizottságának jelentése „az ügyvédi rendtartás tárgyában" benyújtott 174. számú törvényjavaslatra vonatkozólag. Tisztelt Felsőház ! Az igazságügy miniszter által az ügyvédi rendtartás tárgyában benyújtott 211. számú törvényjavaslatot az országgyűlés képviselőháza 1936. december 12-én tartott ülésében harmadszori olvasásban is elfogadta s azt alkotmányos hozzájárulás végett a felsőházhoz, átküldötte. A felsőház igazságügyi bizottsága az átküldött törvényjavaslatot 1937. január 20-án és 21-én tartott üléseiben tárgyalta és tárgyalásáról a következő jelentést terjeszti a t. Felsőház elé. Az átküldött törvényjavaslat egészben véve gyökeres átdolgozása az 187,4. évi XXXIV. t.-cikkben foglalt, ma még életben levő ügyvédi rendtartásnak. A magyar törvényhozás először ebben a törvényben kodifikálta az ügyvédek jogait és kötelességeit s a magyar ügyvédi kar külső és belső szervezetét. A Corpus Jurisban ugyan már a XV. század elejétől kezdve nagy számban találhatunk törvényeket, melyek az ügyvédekre vonatkozó szórványos rendelkezéseket tartalmaznak. Később III. Károly királyunk 1723-ban, Mária Terézia 1769-ben, majd II. József 1785-ben, végül I. Ferenc pedig 1804-ben királyi rendeletekkel részletesebben is szabályozták különösen az ügyvédi vizsgát és az ügyvédi gyakorlatot, de csak az 1874. évi XXXIV. t.-c. az első rendszeres és kimerítő összefoglalása az ügyvédek jogviszonyaira, az ügyvédi állás előfeltételeire, az ügyvédi működésre és az ügyvédek felelősségére vonatkozó jogszabályoknak. Ennek az első ügyvédi rendtartásnak a megalkotása folytatása és betetőzése volt annak a nagyszabású kodifikatorius munkának, amelyet a magyar törvényhozás a kiegyezés után bekövetkezett nagy fellendülés korszakában igazságszolgáltatásunknak a modern jogállam követelményeinek megfelelő berendezése tekintetében az 1869 : IV., majd az 1871. évi VIII., IX. és a XXXI—XXXIII. törvénycikkekkel megkezdett. A kir. törvényszékek, a kir. járásbíróságok és a kir. ügyészségek modern szellemű szervezése után került sor az igazságszolgáltatás másik fötényezőjére : az ügyvédi kar szervezetének és működésének hasonló, a jogállam eszméjének és követelményeinek megfelelő szabályozására. 25*
