Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

174. szám. 145 II. Büntetőjogi felelősség. 158. §. Vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az ügyvéd, a helyettes ügyvéd vagy az ügyvédjelölt, ha a hivatásából folyó kötelességét azzal a célzattal szegi meg, hogy ügyfelének jogtalanul kárt okozzon. ül. Vagyoni felelősség. 159. §. Az ügyvéd, ha hivatásából folyó kötelességének vétkes megszegésével másnak kárt okoz, köteles a kárt megtéríteni, kivéve, ha a károsult a kárt jogorvoslattal elháríthatta volna. A kár megtérítése nem mentesíti az ügyvédet a fegyelmi felelősségrevonás, illetőleg bűnvádi eljárás elől. A kártérítés tekintetében egyébként az általános szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a kártérítési igény — kivéve, ha bűncselekmény elkövetésén alapul —• elévül, ha a kártérítés követelésére jogosult azt a kár tudomására jutásától számított két év alatt nem érvényesítette. VI. fejezet. Vegyes rendelkezések. Az eljárási kiadásokra, a pénzbirságra és egyéb birságra, valamint a távollevő ügyvéd, helyettes ügyvéd vagy ügyvédjelölt fegyelmi és felügyeleti felelősségére vonatkozó rendelkezések. 160. §. A jelen törvény rendelkezésein alapuló eljárási kiadásokat, fegyelmi pénzbírságokat és egyéb pénzbeli bírságokat annak az ügyvédi kamarának pénztárába kell befizetni, amelynek névjegyzékébe bejegyzett ügyvéd, helyettes ügyvéd vagy ügyvédjelölt cselekménye volt a költség, pénzbírság vagy egyéb bírság megállapításának alapja. Az előbbi bekezdésben említett kiadást, illetőleg bírságot megállapító határozat alapján az azt megállapító hatóságnak a végrehajtás elrendelésére Felsőházi iromány, 1935—1940. IV. kötet. irányuló megkeresésére az 1881: LX. törvénycikk rendelkezései értelmében van helye végrehajtásnak. A kamara által a rendes bírósághoz intézett megkeresés teljesítése folytán felmerülő eljárási kiadást a kamara előlegezni köteles. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságra vonatkozó rendelkezések. 161. §. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 1913 : LIIL t.-c. 19. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az egységes bírói és ügyvédi vizsga céljára Budapesten vizsgabizottságot kell alakítani. A bizottság tagjait az igazságügyminiszter nevezi ki, még pedig felerészben az igazságügyminisztérium, a felsőbíróságok, a koronaügyészség és a főügyészségek tagjai, a kir. közjegyzők és más szakférfiak sorából, felerészben pedig a legalább tíz év óta önálló gyakorlatot folytató ügyvédek sorából. A bizottság ügyvédtagjainak felét a budapesti ügyvédi kamara választmánya által javasolt kamarai tagok közül kell kinevezni; javaslatba hozni csak olyan kamarai tagot lehet, aki a kamara önkormányzatában részvételre jogosult. A kijelölendő ügyvédek számát az igazságügyminiszter határozza meg. A bizottság elnökét és ennek helyetteseit az igazságügyminiszter nevezi ki. A bizottság megbízatása három évre szól. A tagok és az elnökhelyettesek számát az igazságügyminiszter határozza meg. Távollevő ügyvéd, helyettes ügyvéd vagy ügyvédjelölt fegyelmi vagy felügyeleti felelősségre vonására vonatkozó rendelkezések. 162. §. Az ügyvédi kamara névjegyzékébe felvett, lakóhelyétől állandóan távollevő ügyvéd, helyettes ügyvéd vagy ügyvédjelölt fegyelmi vagy 19