Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-174
142 174. szám. A tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni; az ítélet indokolását minden esetben írásba kell foglalni. A nyilvánosságot a felek egyező kérelmére is ki lehet zárni. Fellebbvitel. 1. F e 1 f o 1 ya m o d á s. 139. §. A kamara fegyelmi bíróságának olyan határozata ellen, amellyel a hatáskörébe és illetékességéhez tartozó ügyet hatáskörébe vagy illetékességéhez nem tartozónak nyilvánította, vagy amellyel az eljárást mellőzte vagy megszüntette, felfolyamodásnak van helye a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához. 2. Fellebbezés. 140. §. A kamara fegyelmi bíróságának ítélete ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához fellebbezéssel élhet a terhelt és közvádló; ugyanaz alatt az idő alatt fellebbezéssel élhet még a jogaiban sértett magánfélnek a tárgyaláson jelenlevő képviselője (123. §.), de csak felmentő ítélet ellen és csak akkor, ha a közvádló nem fellebbezett. 141. §. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa rendszerint tanácsülésben határoz ; ha az ügy érdekében szükségesnek tartja, tárgyalás tartását rendeli el, amelyre nézve a 138. §. rendelkezései irányadók. 142. §. A felülvizsgálás rendszerint az ítéletnek fellebbezéssel megtámadott részére szorítkozik. Ha a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa a tényállást nem látja tisztázottnak, az elsőfokú fegyelmi bíróságot a szükséghez képest újabb tárgyalás tartására és új határozat hozatalára utasíthatja. Ha azonban a fellebbviteli fegyelmi bíróság az ítéletet a vádlott terhére tartja megvált oztatandónak olyan esetben, amikor a vádlott terhére nincs fellebbezés, az ítélet megsemmisítése mellett az elsőfokú fegyelmi bíróságot új határozat hozatalára utasítja. 143. §. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa az elsőfokú ítéletet, szükség esetében az azt megelőző eljárással együtt, megsemmisíti: 1. ha az ügy nem tartozik az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság hatáskörébe vagy illetékességéhez ; 2. ha az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság eljárásában lényeges eljárási szabályt mellőzött vagy megsértett és emiatt a fegyelmi ügy helyes eldöntése a másodfokon lehetetlenné vált. 144. §. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. 3. Üjraf elvétel. 145. §. A felmentett, illetőleg az elítélt terhére újrafelvételnek az elévülési időn belül egy ízben van helye olyan bizonyítható új tény alapján, amelyet az alapeljárásban nem állítottak vagy nem bizonyítottak. Ez a rendelkezés nem érinti az elítélt javára szóló újrafelvételre vonatkozó szabályokat (127. §.). Az új raf el vétel sem a felfüggesztést, sem az elmozdítást kiszabó ítélet végrehajtását nem akadályozza. Eljárási kiadások. 146. §. A fegyelmi bíróság fegyelmi vétség megállapítása esetében az elítélt terhére az eljárásban felmerült kiadásokat megállapítja és arra kötelezi az elítéltet, hogy azt tizenöt nap alatt a kamara pénztárába fizesse be (160. §.). Nem fegyelmi büntetésként alkalmazott felfüggesztés. 147. §. A fegyelmi bíróság a közvádló indítványára az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszti: 1. ha a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükséges ; 2. ha az ügyvéd ellen a kir. bíróság, ideértve a katonai büntetőbíróságot