Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

140 174* szám. székhelye szerint illetékes kir. tör­vényszéket, Budapesten a budapesti kir. büntetőtörvényszéket keresi meg a szükséges intézkedés végett. Szak­értőül csak kir. törvényszéki orvos­szakértőt lehet kirendelni. 129. §. A fegyelmi eljárást mindig kamarai felügyeleti vizsgálat előzi meg (150. §.). A kamarai felügyeleti vizsgálat fel­adata azoknak a ténykörülményeknek és bizonyítékoknak feltárása, amelyek­nek ismerete a fegyelmi elj arás elren­delése vagy el nem rendelése kérdésé­ben döntéshez szükséges* A kamarai felügyeleti vizsgálatot a kamara elnöke vagy a választmánynak a kamara elnöke által kijelölt tagja (vizsgálóbiztos) teljesíti, aki a bizonyí­tékok megszerzése végett a terheltet nyilatkozattételre hívhatja fel (150. §.) és tanukat kihallgatásuk végett meg­idézhet. A szabályszerűen megidézett tanú meg nem jelenése esetében elő­vezetése és kihallgatása végett, úgy­szintén a tanú megesketése, esetleges vallomásra kényszerítése végett, vagy ha lefoglalás, házkutatás vagy személy­motozás válik szükségessé, ezek tel­jesítése végett az illetékes (124. §., 128. §.) kir. törvényszék vizsgálóbírá­ját vagy azt a kir. járásbíróságot ke­resi meg, amelyik a megkeresés elvég­zésére legalkalmasabbnak mutatkozik. Tanú megesketését az előkészítő eljá­rásban a Bp.-ben meghatározott ese­teken felül akkor is el lehet rendelni, ha az eljárás gyors lefolytatása érdeké­ben kívánatosnak mutatkozik. Tanú kihallgatásánál a vizsgálóbíró, illetőleg a kir. járásbíró előtt a kamara elnöke, illetőleg a vizsgálóbiztos jelen lehet, a tanúhoz kérdéseket intézhet és a tanú megesketése iránt indítványt tehet. 130. §. A fegyelmi eljárást az eljá­rásra illetékes kamara fegyelmi bíró­sága rendeli el. 131. §. Fegyelmi eljárásban nincs helye a vád elejtésének. Ha a vádló a fegyelmi eljárás elren­delése után nem lát alapot a fegyelmi vétség megállapítására, a terhelt fel­mentését, illetőleg az eljárás megszün­tetését indítványozza. A fegyelmi bíróság nincs kötve a vádló indítványaihoz. 132. §. A fegyelmi eljárásban meg­engedett jogorvoslatokat a fellebb­vitellel megtámadott határozat kézbe­sítésétől számított tizenöt nap alatt lehet bejelenteni. Feljelentés. 133. §. Feljelentést fegyelmi vétség miatt a kamara választmányánál kell tenni. Más hatóság vagy egyéb szerv a nála tett feljelentést közli a kamara vál asz tmányá val. Minden hatóság, ha olyan tényeket észlel, vagy ha olyan tények jutnak tudomására, amelyekből alaposan kö­vetkeztetheti, hogy ügyvédet fegyelmi vétség elkövetésének nyomatékos gya­núja terheli, köteles az általa észlelt vagy tudomására jutott tényeket annak az ügyvédi kamarának választmányá­val közölni, amelynél az illető ügyvéd be van jegyezve. Ha az ügyvédet jogerősen gondnok­ság alá helyezték, vagy ha ellene csőd vagy kényszeregyességi eljárás indult, ha a csődnyitást vagyonhiány miatt nem rendelték el, erről az ügyben el­járt hatóság köteles azt az ügyvédi ka­marát értesíteni, amelynek névjegyzé­kébe az illető ügyvéd be van jegyezve. Az eljárás megindítása. 134. §. A kamara elnöke, illetőleg a vizsgálóbiztos (129. §. harmadik bekez­dés) a kamarai felügyeleti vizsgálat iratait megfelelő indítványtétel végett kiadj a a kamara ügyészének s erről értesíti mind a terheltet, mind a kir. ügyészséget. A kamara ügyészét a bizonyíté­kok esetleges kiegészítése tekintetében ugyanaz a j ogkör illeti -meg, mint amely a 129. §. rendelkezései szerint a bizonyítékok megszerzése végett a vizsgálóbiztost megilleti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom