Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

174 szám. - 119 vagy az ügyvédi kar tekintélye szempontjából kifogás alá eshetik, a kamarai tagot maga elé idézheti és megfelelő figyelmeztetésben részesítheti. Az elnök őrködik afelett, hogy a kamara ne lépje túl a törvényben megszabott hatáskörét. A kamara elnökét akadályoztatása esetében az elnökhelyettes helyettesíti. Amelyik kamaránál két elnökhelyettes van, az elnök helyettesítésében az elnök által — esetleg időszakok szerint előzetesen — kijelölt elnökhelyettes jár el. Az elnökhelyetteseknek akadályoztatása esetében az elnök tennivalóit a választmánynak életkorban legidősebb nem akadályozott tagja látja el. 26. §. A titkár (főtitkár) vezeti a kamara irodáját; az elnök irányítása mellett ellátja a kamara igazgatási és ügyviteli tennivalóit; elkészíti az ülések jegyzőkönyveit. Az ügyész (főügyész) fegyelmi ügyekben ellátja a köz vádló tennivalóit és végzi a kamara elnökének irányítása mellett a kamara ügyvédi képviseletével kapcsolatos tennivalókat. A választmánynak j ogorvoslattal megtámadható határozata ellen a kamara érdekében fellebbezéssel élhet. Amelyik kamarában főügyészt és ügyészt (20. §. harmadik bekezdése) választottak, az ügyész a főügyész irányítása mellett végzi tennivalóit. A pénztáros feladata a vagyonkezelés körébe tartozó tennivalók végzése. Az ellenőr a vagyonkezelés ellenőrzője. A tisztikar tagjainak ügykörére vonatkozó részletes szabályokat egyébként az ügyrend állapítja meg. 27. §. Az elnök, az elnökhelyettes és a választmányi tagok az ügykörükbe tartozó tennivalók ellátása fejében díjazásban nem részesülhetnek, a kamara megbízásából teljesített eljárásuk folyamán felmerült készkiadásaikat azonban kérelmükre meg kell téríteni. A titkár (főtitkár), ügyész (főügyész), pénztáros, pénztároshelyettes és ellenőr részére a közgyűlés évi fizetést is állapíthat meg. d) Az ügyvédi kamarai h el yi bizottság. 28. §. Az ügyvédi kamara közgyűlése helyi bizottságot szervezhet olyan kir. törvényszék (törvényszéki kirendeltség) területére, amelynek székhelye nem ügyvédi kamarai székhely. A helyi bizottság az ilyen kir. törvényszék (törvényszéki kirendeltség) területén lakó ügyvédek közül választott nyolc rendes és négy póttagból áll; ügyvezetőjét közülük az ügyvédi kamara elnöke jelöli ki. A helyi bizottság ügyvezetőjének, továbbá legalább két rendes és egy póttagjának a kir. törvényszék (törvényszéki kirendeltség) székhelyén kell laknia. Az ügyvédi kamarai helyi bizottság tagjait a kamara közgyűlésén titkos szavazással választják (6. §. 7. pont.). 29. §. A helyi bizottság figyelemmel kíséri az igazságszolgáltatást s tapasztalatairól jelentést tesz az ügyvédi kamara választmányának; mint a kamara megbízott szerve, érintkezik a kir. törvényszék (törvényszéki kirendeltség) területére kiterjedő helyi hatóságokkal; teljesíti a kamara megkereséseit. A helyi bizottság a területén lakó ügyvédeket és helyettes ügyvédeket az ügyvédi kart érintő kérdések megbeszélése végett értekezletre hívhatja össze s megállapodásukat vélemény alakjában közölheti az ügyvédi kamara választmányával. A helyi bizottság működésével felmerülő költségek fedezetéről a kamara költségvetésében kell gondoskodni. 3. A kamara szerveinek és kiküldötteinek választására vonatkozó rendelkezések. 30. §. A választmány, tagjának, a tisztikar tagjainak, a képviseleti közgyűlési kiküldötteknek, a kamarai helyi bizottság tagjának választása a naptári év első napjától kezdve három évre szól. A választást legalább két hónappal előbb kell megtartani.