Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-174
174. szám. 117 seben, úgyszintén annak megállapítása tárgyában, hogy a közgyűlési, illetőleg a választmányi tagság mulasztás folytán megszűnt, elnökből, helyettes elnökből és három tagból álló igazoló bizottság határoz, határozatáról a tagot írásban értesíti. Az igazoló bizottságot és három póttagot a választmány, tagjainak sorából, évenkint választja meg. Az igazoló bizottságot a bizottság elnöke hívja össze, ugyancsak az elnök hív be póttagot az akadályozott igazoló bizottsági tag helyébe. Az igazolási kérelmet, úgyszintén az első bekezdésben említett harmadik mulasztást a kamara elnöke az igazoló bizottság elnökével köteles közölni. Az — igazolás nélkül — elmulasztott harmadik képviseleti közgyűlés napját követő nyolc nap elteltével az igazoló bizottság írásban közli a mulasztó taggal, hogy képviseleti közgyűlési tagsága a jelen §. értelmében megszűnt. Az igazolás kérdésében hozott határozat ellen nincs helye külön jogorvoslatnak. A képviseleti közgyűlési tagság vagy a választmányi tagság elvesztéséről szóló értesítés ellen, kézhezvételétől számított nyolc nap alatt, a tag halasztó hatályú előterjesztéssel élhet a kamara választmányához, amely végérvényesen dönt. A választmány döntése során az igazoló bizottságnak az igazolást megtagadó határozatát is felülbírálhatja. Választmányi tag igazolására vonatkozó határozat hozatalában az érdekelt választmányi tag nem vehet részt. A kamarai tisztikar tagjai ellen a képviseleti közgyűlés igazolatlan elmulasztása miatt fegyelmi eljárásnak van helye. b) A választmány. 20. §. Az ügyvédi kamara a tagok közvetlen részvételével ülésező közgyűlésen a kamara önkormányzatában részvételre jogosult (39. §.) tagok szavazatával választmányt választ. A választmányt alkotják : a kamara elnöke, mint a választmány elnöke, az elnökhelyettes, a titkár, az ügyész, a pénztáros, az ellenőr és a választmányi tagok. Az olyan kamarában, amelyben a tagok száma az ötszázat meghaladja, a választmány tagjainak sorába két elnökhelyettest, egy főtitkárt és két titkárt, egy főügyészt és két ügyészt, úgyszintén egy pénztároshelyettest lehet választani. Az igazságügyminiszter a kamara indokolt felterjesztése alapján több ügyésznek választását is engedélyezheti. A választmányi tagok száma : harminchat, ha a kamara tagjainak száma az ezret meghaladja; huszonnégy, ha a kamarai tagok száma az ötszázat meghaladja; tizennyolc, ha a kamara tagjainak száma ötszáznál kevesebb; tizenkettő, ha a kamara tagjainak száma kétszázötvennél kevesebb. A választmányi tagok kétharmadának a kamara székhelyén kell laknia ; az elnököt, egy titkárt (a főtitkárt), egy ügyészt (a főügyészt) és a pénztárost a kamara székhelyén lakó ügyvédek közül kell választani. Ha a tisztikar tagjának tisztsége a megbízatás idejének (30. §.) lejárta előtt bármely okból megszűnik, a megbízatás hátralevő idejére új választásnak van helye. A választmányi tagok választásakor a választmányi tagok egyharmadának arányában póttagokat is kell választani. Ha valamely választmányi tag tagsága a megbízatás idejének (30. §.) lejárta előtt bármely okból megszűnik, helyébe a megbízatás hátralevő idejére a legtöbb szavazatot kapott póttag lép. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt. 21. §* A választmányt választó közgyűlésen érvényes határozat hozatalához a közgyűlési tagok (5. §.) fele részének részvétele szükséges. A választás napját az elnök tűzi ki és legalább tizenöt nappal megelőzőleg az