Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.
Irományszámok - 1935-104
104. szám. él kerülő ingatlanok kijelölése a megmaradó részeken az okszerű gazdálkodást ne akadályozza. IV. A felhasználásra kerülő ingatlanok becsértékénél, s a tulajdonost illető kártalanítás megállapításánál a javaslat vezérelve, hogy a felhasznált föld tulajdonosa ingatlana egész becsértékének megfizetésével kartalaníttassék. A becsérték megállapítását éppen ezért a tulajdonos s a kincstár szabad egyezkedésére kívántam építeni. Csak ilyen megegyezés lehetetlensége esetén állapíthatja meg a földmívelésügyi miniszter a becsértéket a tulajdonos igényeinek figyelembevételével az ingatlan valóságos értékében, ilyen esetekben is biztosítva azonban a tulajdonosnak, sőt —- meglehetősen tág korlátok közt a jelzálogos hitelezőknek is —• a bírói jogorvoslat lehetőségét. Kártalanítási összeg fejében — tulajdonul átvett ingatlanok esetében — a kincstár a teljes becsérték kétharmadát nyomban készpénzben fizeti ki, egyharmadát pedig 25 év alatt évi 3*5 %-os kamatozás mellett — egyenlő évi járadékösszegekkel törleszti. A kártalanításnak ilyen nagy százalékban készpénzzel való fizetése nemcsak a tulajdonosoknak károsodástól való mentesítését jelenti, mert a kapott ellenértéket — haladéktalanul más értékekbe — akár földbe is fektethetik, de azt is lehetővé tette, hogy a tulajdonosoknak kötvényekkel való kielégítése vagy a kártalanítási összegnek búza vagy más terményértékben való megállapítása és kifizetése — elkerülhető legyen. A kötvényes kielégítést — még ha ilyen hosszúlejáratú hitelek céljaira szükséges tőke a hazai pénzpiacon előteremthető lett volna is — a tulajdonosok szempontjából is előnytelenebbnek kellett ítélnem, mint a választott megoldást, mert az elmúlt évtized tapasztalatai szerint az ilyen kötvényeknek a mobilizálása csak jelentős veszteségekkel eszközölhető. De nem tartom keresztülvihetőnek a kártalanítási összegnek búza- vagy más terményalapon való megállapítását és fizetését sem. A búza vagy más termények áralakulását a legkülönbözőbb komponensek határozzák meg : nemzetközi megállapodások, világpiaci tényezők, többé-kevésbbé változó belső konstrukciók és nem utolsó sorban a termés mindenkori mennyisége. Egyik félre sem kívánatos összeütközéseknek lehet ez megindítója és bizonytalansági elemet visz bele a javaslat számtani felépítésébe. A javaslatban kontemplált kétharmadrész készpénzfizetés természetesen csak azt a minimumot jelzi, amelyet minden tulajdonosnak, minden esetben azonnal meg kell kapnia földje tulajdonjogának az átengedése ellenében. Nem akadálya azonban a javaslat annak sem, hogy — különösen alacsonyabb becsértékű földek átvétele esetében, vagy olyan esetekben, amidőn a felhasznált ingatlanokat nyomban olyan birtokszerzőknek lehet juttatni, akik a javaslatban szabályozott készpénzfizetés teljesítésére képesek — a tulajdonosok az ingatlan átvétele után nyomban akár 100 %-ig is készpénzzel legyenek kártalaníthatok. Ügy vélem, hogy ilyen fizetési feltételek mellett az érdekelt nagybirtokosainkat a javaslat végrehajtása során közvetlen munkatársaimnak tekinthetem, akik önként lesznek segítségemre a birtokaik körül jelentkező fizető, szerzőképes és birtokpolitikai szempontból is megfelelő igények kiválogatásánál s biztosítják ebbeli közreműködésükkel egyrészt a javaslat minél tökéletesebb végrehajtását, másrészt önérdekükben azt, hogy felhasznált földjeik ellenértékét minél nagyobb százalékban kaphassák meg nyomban készpénzben. Mint a tulajdoni átengedés eseteiben, kielégítően gondoskodik a javaslat azok kártalanításáról is, akiknek a földjei átmenetileg csak kishaszonbérletek céljaira használtatnak fel. A kishaszonbérletek alakítása céljaira átengedésre kötelezett ingatlanok tulajdonosai ingatlanaikat — a velük egyetértésben megállapítandó
