Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-104

38 104. szám. jövedelemmel bíró védett birtokoknak, illetve megfelelő részüknek a felhasználására is, amelyek e birtokok terheinek a rendezése során értékesítésre kerülnek. Birtokpolitikai szempontból különösebb fontossággal bír az a rendelkezés, amely módot ad arra, hogy olyan ingatlanok tulajdonosai is, akiknek egy község határában fekvő, vagy több község határában fekvő, de összefüggő olyan ingat­lanuk van, amelynek mezőgazdasági területe a 3000 kataszteri holdat, annak kataszteri tiszta jövedelme pedig a 30.000 koronát meghaladja, ingatlanuknak a javaslatban megállapított hányada erejéig átengedésre legyenek kötelezhetők. A javaslat szerint a háború kezdete óta szerzett nagybirtokokat mezőgazda­sági területüknek a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított egyharmada erejéig már az esetben is átengedési kötelezettség alá lehet vonni, ha azok mező­gazdasági területe az 1000 kataszteri holdat, illetve mezőgazdasági területeik kataszteri tiszta jövedelme a 10.COO koronát meghaladja. A kötelezésnek ezt a szigorítását indokolja a közvéleményben is általánossá vált az a felfogás, amely szerint az ebbe a kategóriába tartozó s a háború alatt vagy az azt követő kon­junkturális időkben vagy a még mindig érezhető gazdasági válság alatt megszer­zett nagybirtokok fokozottabb mértékben viselhetik el az erőteljesebb birtok­politika megindításával a nagybirtokok bizonyos kategóriáira hárított terheket, másrészt meg az újabb szerzésű ingatlanok eresebb igénybevételével a lehetőség szerint mérsékelni kívánja a javaslat az ősi idők óta egy család kezén lévő ingatlanok felhasználását. Magától értetődően gondoskodni kívántam arról, hogy a háború óta szerzett ezeknek a nagybirtokoknak az erő seb b igénybevétele ne sérthesse azoknak a méltányos érdekeit, akik elvesztett, régi családi birtokuk helyett sze­reztek az említett időtartamon belül a javaslat rendelkezései alá eső ingatlant. Egyáltalán nem kívánja érinteni a javaslat azokat az ingatlanokat, amelyek a családi hitbizcmányokról alkotott törvény szerint továbbra is hitbizományi kötöttség alatt maradnak. Miután ezeknek a kötöttség alatt maradó területeknek a kijelölése — amikor is a birtokpolitikai szempontok mérlegelésére kellő lehetőség kínálkozik — a földmívelésügyi miniszter közbenjöttével történik, indokolatlan lett volna azok területét birtokpolitikai okokból újból érinteni. Ugyancsak nem engedi meg a javaslat a kötöttség alatt maradó s a hitbizományi birtokos szabad vagyo­nának e javaslat alkalmazása szempontjából való egybeszámítását sem. A hitbizományi kötöttség alul felszabaduló mezőgazdasági ingatlanok tekin­tetében a javaslat — a felszabaduló vagyonban részesedés megnyílásáig—akatasz­teri tiszta jövedelem szerint számított egyharmad erejéig engedi meg az áten­gedésre kötelezést. A részesedés megnyílta után az egyes felszabaduló ingatlanokra a javaslat többi általánosan érvényes rendelkezései az irányadók. Tudom, hogy az átengedési kötelezettség alá vont birtokok felhasználása a magántulajdon elvét érinti. Állami és társadalmi égtünk alapjául változatlanul a magántulajdon polgári gondolatát valljuk. Ha a javaslat bizonyos vonatkozásban engedményt kénytelen tenni a magántulajdoni elv merev értelmezésével szemben, ez abból a felismerésből fakad, hogy a föld annyira alapja állami és társadalmi életünknek, hogy annak a birtoklási viszonyait a közérdek szerint szabályozni akkor is kötelessége az államhatalomnak, ha ez a szabályozás a magántulajdon bizonyos fokú érintésével jár. Semmilyen vonatkozásban nem kívánja azonban a javaslat korlátozni az egy tulajdonban egyesíthető földvagy on mennyiségét, nem kíván tehát senkire nézve birtokmaximumot megállapítani. Eltekintve a hitelintézetek árverésén .szerzett és a Nemzeti Közművelődési Alapítvány mezőgazdasági ingatlanaitól, valamint azoktól a védett nagybirtokok­tól is -—• amelyeknek a teherrendezésük során esetleg értékesítésre kerülő részeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom