Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-105

105. szám. 147 Szólásra jelentkezés. Eltérés a tárgytól. Beszéd megkezdése és bevégzése. Közbeszólás. Felszólalás sorrendje. tése után azt magáévá teheti és ez esetben az illető az indítványozó jogaiba lép. 96. §. (i) A Ház tagjai a felszólalók jegyzésével megbízott jegyzőnél jelentkeznek szólásra, aki a jelentkezés sorrendjében foglalja jegyzékbe a feliratkozókat. {2) A szólásra jelentkezők, amennyiben mindketten a javaslat mellett vagy ellen iratkoztak fel, a sorrendet egymás között felcserélhetik, amit a felszólalás előtt be kell jelenteni. 97. §. (i) A szónok a napirenden levő tárgytól a Ház engedélye nélkül el nem térhet. Az engedély megadása kérdésében a Ház vita nélkül határoz. (2) A megkezdett beszédet ugyanabban az ülésben be kell fejezni. 98. §. A szónokot beszédében félbeszakítani, vagy közbeszólásokkal zavarni nem szabad. 99. §. (1) A bizottságilag előkészített ügyek általános tárgyalása a bizottsági jelentés felolvasásával vagy — ha a bizottság az előadót a javaslatnak a Ház ülésében való előadásával megbízta — az előadó felszólalásával kezdődik. A bizottsági javaslat felolvasása, esetleg a javaslat előadójának felszólalása után, ha van kisebbségi vélemény (58. §.), azt kell felolvasni, ha pedig ennek benyújtói előadót is jelöltek ki, a kisebbségi előadót illeti a felszólalás joga. Utána, vagy kisebbségi előadó nem létében az esetleg beadott különvélemény benyújtóját (58. §.) kell szólásra felhívni. Ezután következik a szólásra feliratkozottak felszólalása, a 100. §-ban meghatározott sorrendben. Felsőházi iromány. 1935—1940. III. kötet. 19