Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.
Irományszámok - 1935-104
104. szám. 103 A bekezdés rem kívánja korlátozni azt a szabályt, hogy csak közérdekből és csak az esetben lehet gyakorolni a tudomásulvétel megtagadását, ha az az elidegenítő anyagi romlását nem okozza és az államot illető elővásárlási jog gyakorlásának helye van. A 90. §~hoz. Gyakran előfordult, hogy egyes birtokpolitikai vagy különösen népesedési szempontokból különleges figyelmet érdemlő területeken (egykés vidékek) az eldarabolásra kerülő ingatlanokat nagycsaladú törpebirtokosok vagy valamelyes anyagi erővel rendelkező mezőgazdasági munkások földhöz vagy házhelyhez juttatása céljából az államot illető elővásárlási jog gyakorlása révén sem lehetett megszerezni, mert a vevőfél az úgynevezett kedvezményezett kategóriák valamelyikéhez tartozó személy volt, vagy pedig, mert olyan ingatlan került eladásra, amelyet a törvény a megszerzés céljára való tekintettel az elővásárlási jog gyakorlásának lehetősége alól kivon. Ilyen vidékeken még az 1920 : XXXVI. t.-c. 17. §-ában, illetve az 1924 : VII. t.-c. 7.§~ában megállapított mentességek is sok esetben leküzdhetetlen nehézségeket gördítettek a nagycsaládú törpebirtokosok vagy mezőgazdasági munkások népesedési okokból is kívánatos földszerzése elé. E mentességeknek ilyen vidékeken érvényesülő káros hatását csak fokozta a bekövetkezett gazdasági válság, amelynek következtében — különösen árverések esetében — sok érdemes nagycsaládú törpebirtokost vagy mezőgazdasági munkást kellett sorsára hagyni, mert kis ingatlanaikat, bár 50 holdon aluli, de náluknál gazdaságilag lényegesen erősebb kisbirtokos, közalkalmazott vagy más kedvezményezett személy vásárolta meg. A §. (i) bekezdésének 2. pontja a földmívelésügyi miniszter részére biztosítani kívánja azt a jogot, hogy az olyan területen, ahol a birtokmegoszlási viszonyok kedvezőtlenek, az ingatlanok indokolatlan halmozását az elővásárlási jog gyakorlása nélkül, az elidegenítő jogügylet megtagadása útján is megakadályozhassa. A (2) bekezdés rendelkezése az ingatlanok forgalmát szabályozó törvényes rendelkezésekben eddig is kifejezésre juttatott azt az általános jogelvet kívánja továbbra is fenntartani, amely az egyenesági rokonok, továbbá tulajdonostársak, illetőleg örököstársak közötti ingatlanforgalmat — a dolog természeténél fogva — a korlátozó jogszabályok alul a múltban is mentesítette. A javaslat maga nem jelöli meg azokat a területeket, amelyeken népesedési vagy birtokpolitikái okokból az imént tárgyalt kivételes szabályokat alkalmazni kívánja. E területek kijelölésére — szükség esetén — azok a további tapasztalatok lesznek az irányadók, amelyeket a javaslat végrehajtása során fogunk megszerezhetni. Ez okból az e §. alá vonni kívánt területek kijelölését a javaslat a minisztérium által kiadandó rendeletre bízza. Az alkotmányos ellenőrzés érvényesülését célozza a jelen §-nak az a rendelkezése, amely szerint a minisztérium arról, hogy milyen területeket von a jelen §. rendelkezésének hatálya alá, időnkint a zárszámadással kapcsolatban az országgyűlésnek jelentést tesz. XIII. Fejezet. Vegyes és záró rendelkezések. A 91. §-hoz. A javaslat 50. §-ának második bekezdése is figyelemmel volt már azokra a nehézségekre, amelyek a birtokszerző gazdálkodásának megkezdésével együtt járnak és ezért igyekezett az átköltözéssel kapcsolatos birtokszerzés esetében a birtokszerzőre első évben háruló terheket minél méltányosabban megállapítani. Kétségtelen ezenfelül, hogy azok a vagyoni áldozatok, amelyek hozatalára a birtokszerzőt a javaslat 47. §-a első bekezdésének c) és d) pontja kötelezik, ez anyagi erők megfeszítését teszik szükségessé. Ezekre való figyelemmel a javaslat
