Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-104

1ÔÔ 104. szám. kizárja az elővásárlási jogot, ha az átengedésre kötelezett nem csupán a becsérték készpénzben megkapott részét, hanem a huszonötévi törlesztés mellett kifizetésre kerülő résznek megfelelő összeget is befekteti az erdővásárlásba. Ugyanerre a szempontra vannak alapítva a §. új rendelkezései is. A 82. §-hoz. Ezt a §-t az 5.200/1919. M. E. számú rendelet tárgykörének a javaslatba felvétele teszi szükségessé. A 83. §-hoz. Tekintettel a 81. és 82. §-okban foglaltakra, rendelkezni kellett aziránt is, hogy erdő és egyéb ingatlan együttes elidegenítése esetén az általános vagy az idézett különleges rendelkezések közül melyik szerint kell eljárni. A szabályozás megfelel az eddig követett gyakorlatnak. 3. Egyéb földbirtokpolitikai rendelkezések. A 84. §-hoz. A kis- és nagyközségek belterületén fekvő belsőségekre már az 1924 : VII. t.-c. 7. §-ának 1. pontja is kiterjesztette az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét, azonban a község belterületén fekvő beépített ingatlanra az elővásárlási jog gyakorlását csak akkor engedi meg, ha a beépített ingatlan mezőgazdasági művelés alatt álló birtokrészlettel egy telekkönyvi jószág testet alkot és az építmény a mezőgazdasági üzem céljait szolgálja. Ennek a rendelkezésnek a ki nem elégítő volta az általános gazdasági válság következtében fokozottabban érezhetővé vált, med; igen sok esetben lehetetlenné tette, hogy az önhibáján kívül eladósodott falusi földmívescsalád részére legalább elárverezett házas belsősége visszavásároltassék. A falusi lakosság családi otthonának fokozottabb védelme céljából, valamint figyelemmel arra is, hogy a kisés nagyközségben fekvő belsőségen lévő építményt rendszerint úgy kell tekinteni, hogy az a gazdálkodás céljait szolgálja, szükségessé vált a kis- és nagyközség belterületén fekvő beépített ingatlanra az állami elővásárlási jog kiterjesztése. E §. az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét csupán ahhoz a feltételhez köti, 'hogy a kis- és nagyközség belterületén fekvő ingatlanon emelt épület a földmíveléssel foglalkozó falusi lakossághoz tartózó személy számára lakásul vagy gazdasági célra alkalmas legyen. E §. rendelkezése azokat az eseteket nem érinti, amely esetekben egyéb — az 1920 : XXXVI. t.-c. 17. §. és 1924 : VII. t.-c. 7. §-ában felsorolt — okokból nincs helye elővásárlási jognak. Az 1920 : XXXVI. t.-c. 17. §-ának 2. pontja értelmében nincs helye elővásárlási jognak, ha a szerző felek egyike a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet. Az 5.580/1928. M. E. számú rendelet 52. §-a ezt a mentesítő kedvezményt kiterjesztette a Magyar Földhitelintézetre és a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetére is. Az eredetileg csak az előbb említett két intézet részére biztosított kedvezménynek mind a négy intézetre való kiterjesztése nyer most egységes törvényhozási szabályozást a §. (2) bekezdésében olymódon, hogy a kedvezményezett intézetek ingatlanszerzéseivel szemben továbbra sincs helye elővásárlási jog gyakorlásának, viszont a nevezett intézetek által megszerzett ingatlanok továbbadása és értékesítése esetében is érvényesülnek az állami elővásárlási jogot szabályozó fennálló rendelkezések. A 85. §-hoz. Az 1924 : VII. t.-c. 6. §-ának második bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó ingatlanok elidegenítése esetén a telekkönyvi hatóság a tulajdonjog bejegyzésének elrendelése végett hozzá közvetlenül benyújtott elidegenítő jogügyletről szóló okirat egy példányát vagy másolatát, ha az államot illető elővásárlási jog gyakorlását kizáró valamely körülmény fennforgását a szerződő felek a megszabott módon hitelt érdemlően nem bizonyítják, nyolc nap