Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-104

90 104. szám. hetik. Ilyen követelésekként a javaslat csupán a tulajdonost törvény értelmében terhelő eltartási kötelezettségből vagy az általa elkövetett tiltott cselekményből származó követeléseket említi meg. Természetes, hogy a most említett követeléseken felül a jelzálogjoggal biztosított követelések erejéig is lehet a birtokra végrehajtást vezetni, mert a javaslat a végrehajtás alá vonást külön engedélyhez nem kívánja kötni, hanem a földmívelésügyi miniszter engedélyével a telekkönyvbe kerülő jelzálogos hitelezőknek is teljes jogot kíván biztosítani. A végrehajtás lehetősége folytán tehát nincs kizárva a törvény alapján keletkező kisbirtokok árverésen eladása az említett 32 évi határidőn belül sem. Az ilyen árverés a végrehajtást szenvedő tulajdonos tekintetében mindenesetre a törvény céljának meghiúsulását jelenti, a javaslat azonban módot kíván adni arra, hogy a birtok maga még ilyen esetben se menjen a javaslat célja szempontjából veszendőbe és ezért a különleges jogi természetre vonatkozó feljegyzés hatályosságának tartama alatt bekövetkező árverés esetére az állam javára feltétlen elővásárlási jogot biztosít. IX. fejezet. Kimozdítás és visszavásárlás. A javaslat a birtokszerzőnek az ingatlantól való megfosztását csak addig engedi meg, amíg a birtokszerző a birtokába adott ingatlanra tulajdont nem szerzett. T^őtörekvése nevezetesen a javaslatnak az, hogy a tulajdonjog megszerzésétől kezdve a birtokszerzőnek minél önállóbb és minél függetlenebb jogállást biztosítson. Éppen ezért a javaslat a birtokszerző tulajdonszerzése után a "visszavásárlás intézményét csak a birtokszerző hagyatékának rendezése érdekében igénybevehető intézményként szabályozza. A tulajdonszerzés előtt viszont a kimozdítás lehetőségére annyival is inkább nagy szükség van, mert csak ennek az intézménynek a segítségével lehet különösen a kishaszonbérletek esetében a haszonbérlő kötelezettségének teljesítését mind a haszonbér fizetését, mind a gazdálkodás megfelelő folytatását biztosítani. Az 55. §-hoz. Az 55. §. a kimozdítás okait sorolja fel. Ezek sorában a súlyos bűncselekmény miatti elítélés, a rendbontó, tékozló, iszákos, erkölcstelen vagy munkakerülő életmód folytatása szerepelnek elsősorban. A kimozdítás többi okai nem ilyen általános jellegűek, hanem a birtokszerzőt terhelő konkrét kötelezettségek súlyos megszegésének eseteit Ölelik fel. Ebbe a második csoportba tartozik a birtok rongálása, általában a gazdaság körében elkövetett súlyos mulasztás, a személyes gazdálkodás kötelezettségének megszegése, a fizetési kötelezettségek nem teljesítése, haszonbérlet esetében a haszonbérleti szerződés súlyos megsértése, végül a köztartozások fizetése tekintetében beálló nagyobb késedelem. Nem szorul bővebb megokolásra, hogy mindezekben az esetekben a birtokszerző arról tesz tanúbizonyságot, hogy nem érdemli meg az állam részéről neki a birtok megszerzése érdekében nyújtott támogatást. Kérdéses csak az lehet, hogy minő eljárás útjára tartozzék a kimozdítás előfeltételeinek a megállapítása és az elhatározott kimozdítás végrehajtása. Ebben a kérdésben a javaslat arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kimozdítás kérdésében az intézkedés gyorsasága és közvetlensége nem nélkülözhető, mert egyébként különösen a fizetési kötelezettség teljesítése tekintetében a birtokszerzők körében hanyagság harapódznék el. Éppen ezért a javaslat a kimozdítás felőli intézkedést a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe utalta, sőt arra is módot adott, hogy a gyorsabb intézkedés biztosítása végett a földmívelés-