Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-94

560 94. szám. 94. szám. A felsőház közjogi és törvénykezési, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló 85. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Felsőház! Az országgyűlés képviselőháza 1936. évi február hó 13-án tartott ülésében harmadszori olvasásban is elfogadta a m. kir. igaz ságügy miniszternek a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslatát és azt alkotmányos hozzájárulás céljából a felsőházhoz átküldötte. A felsőház közjogi és törvénykezési, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottsága az átküldött törvényjavaslatot az 1936. évi március hó 17-én tartott ülésében tárgyalta és tárgyalásáról az alábbi jelentést terjeszti a t. Felsőház elé. A törvényjavaslat tárgyalása során mindenekelőtt az az alapvető kérdés merül fel, helyes-e a törvényjavaslatnak mind a miniszteri indokolásban, mind pedig a képviselőház bizottságainak együttes jelentésében bőségesen kifejtett az az általános elvi álláspontja, amely szerint a hitbizományi intézmény eltörlése a mai viszonyok között nem lenne indokolt, viszont az intézmény némely káros hatásának megszüntetése elengedhetetlenül szükséges. E kérdés vizsgálatában a bizottság behatóan foglalkozott mindazokkal az érvekkel, amelyeket az intézmény eltörlése mellett különböző oldalról, különböző alkalmakkor felhoztak. A most emiitett érvek tárgyalásából azonban a bizottság álláspontja szerint ki kell kapcsolni azokat az érveket, amelyek nem magának a hitbizományi intézménynek a lényege, hanem például a nagybirtokok ellen vagy a főnemesi osztály ellen irányulnak. Ilyen érv például az, hogy a nagybirtok állítólag melegágya az egykének, hogy a nagybirtok állítólag kisebb mértékben veszi ki részét a nemzeti termelésből és a közterhek viseléséből, mint a kisbirtok stb. Ha ezek és a hasonló érvek helytállanának is, — mint ahogyan a bizottság meggyőződése szerint túlnyomórészben nem állanak helyt, •—• ebből nem a hitbizományi kötöttség megszüntetésének, hanem a nagybirtok megszüntetésének szükségességére lehetne következtetést vonni. A hitbizományi vita anyagából ugyanígy ki kell