Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-93

546 93. szám. lépésekor községi vagy körorvosi állást töltenek be. C) Székesfővárosi hatósági orvosok. 13. §. Ebben a fejezetben az A) és B) címek alatt levő szakaszok — az alább felsorolt rendelkezések kivételével — Budapest székesfővárosra nem vonatkoznak : a) a székesfővárosi tiszti főorvosra és tiszti orvosokra is vonatkozik az a rendelkezés, hogy a belügyminiszter őket közvetlenül is utasíthatja (2. §. W bek.); b) a 4. §-nak a magángyakorlatról és a mellékfoglalkozásról szóló (.) bekezdése, valamint az előzetes hatósági orvosi szolgálatot szabályozó 5. §. rendelkezései a székesfővárosi tiszti főorvosra és tiszti orvosokra is vonatkoznak ; c) a városi orvosi létszámot szabályozó 9. §. hatálya Budapest székesfővárosra is kiterjed. 14. §. A székesfővárosi hatósági orvosoknak (1. §. (2) bek.) törvényben vagy az 1. §. (5) bekezdése alapján kiadott rendeletben nem szabályozott feladatkörét és ott nem szabályozott szolgálati viszonyait a törvényhatóság szabályrendeletben állapítja meg. //. fejezet Vegyes rendelkezések. 15. §. (1) A közegészségügyi közigazgatás terén a belügyminiszter véleménynyilvánító szerve az Országos Közegészségügyi Tanács. (2) A Tanács a közegészségügyet érintő kérdésben a belügyminiszter felhívására véleményt mond és javaslatot tesz vagy saját kezdeményezéséből indítványt terjeszt elő. A Tanács munkáját a belügyminiszter közvetítésével bármely más miniszter is igénybeveheti. (3) A Tanács elnökét a belügyminiszter előterjesztésére az államfő, másodelnökét, titkárát, valamint kinevezés alá eső tagjait — az elnök meghallgatásával — a belügyminiszter nevezi ki. A kinevezés alá eső tagok számát a belügyminiszter állapítja meg, ez azonban huszonnégynél kisebb nem lehet. A Tanácsnak hivatalból tagjai : a belügy-, a f öldmívelésügyi-, az iparügyi-, a kereskedelem- és közlekedésügyi-, a vallás- és közoktatásügyi-, az igazságügy- és a honvédelmi miniszternek egyegy képviselője, továbbá a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója, az Országos Orvosi Kamara elnöke és a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke. (4) Az elnök, másodelnök, titkár és a kinevezett tagok megbízatása három évre szól. Az időközben kinevezettek megbizatásaaháromévi időszak hátralevő részére terjed. (5) A Tanács szervezeti szabályzatát és ügyrendjét — a belügyminiszter jóváhagyásával — maga a Tanács állapítja meg. (e) Az Országos Köz egészségi Tanácsot e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül újra kell alakítani. Az első ízben újraalakult Tanács tisztikarának és tagjainak megbízatása 1939. évi december hó 31. napjáig tart. 16. §. (1) A belügyminiszter főfelügyelete alá tartozó hatóságoknál, közintézeteknél és közintézményeknél akár végleges, akár ideiglenes hatállyal kinevezni vagy szerződéssel alkalmazni csak azt az orvost lehet, akinek kinevezéséhez, illetőleg alkalmaztatásához a belügyminiszter előzetesen hozzájárult. Ez a rendelkezés kiterjed az olyan intézetekre és intézményekre is, amelyek közintézeteknek vagy közintézményeknek nem tekinthetők ugyan, azonban állami, törvényhatósági vagy községi támogatást élveznek, vagy társadalmi segélyben részesülnek. (2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a törvényhatósági és községi kórházaknak ideiglenes hatállyal alkalmazott segédorvosaira, alorvosaira és adjunktusaira. 17. §. A belügyminiszter az egészségvédelemre szükséges költségeknek