Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-74

326 74. szám. lését, másrészt pedig meg fogja alkotni az orvosi karnak azt az egységét, mely egészségügyi viszonyaink megjavításának egyik alapfeltétele. A 2. §-hoz. A törvényjavaslat az orvosi kamarák számának, területének és székhelyének megállapítását a belügyminiszter hatáskörébe utalja. Megköti azonban a belügyminiszter elhatározását azzal, hogy nem szervezhet oly kamarát, melynek joghatósága száznál kevesebb orvosra terjed ki. Ennek a korlátozásnak folyománya, hogy a már megalakult kamara területét — amennyiben a tagok száma tartósan száz alá szállt — az országos kamara meghallgatása után más kamara területéhez csatolhatja, vagy szétoszthatja több kamara között. A 3. §-hoz. Ez a §. indokolásra nem szorul. A 4. §-hoz. A kerületi kamara legfőbb akarat elhatározási szerve a közgyűlés. A közgyűlés ősgyűlés jellegű, amennyiben azon — a törvényben meghatározott esetek kivételével (27. és 42. §.) — minden kamarai tag résztvehet. A közgyűlés feladatkörébe tartozik a választmány és az országos választmány tagjainak, az országos közgyűlésbe kiküldöttek választása. Ezenkívül közjogi jellegű jogosítványa, hogy a törvényhatósági bizottságokba (1929 : XXX. t.-c. 4. § (2) bekezdése és 1930: XVIII. t,-c. 11. § (i) bekezdésének b) pontja) érdekképviseleti tagokat választ. A közgyűlést illeti meg a tisztviselők választásának, a költségvetés megállapításának, a zárszámadás felülvizsgálásának, a tagdíj megállapításának joga. Határoz a vagyonszerzési és elidegenítési kérdésekben. Végül az országos kamara útján a belügyminiszternek javaslatokat tesz orvosi és közegészségügyi kérdésekben. A közgyűlés határozatai a belügyminiszterhez fellebbezhetők, egyes határozatai pedig (4. §. (2) bekezdésének b), c)ésh) pontja) csakis a belügyminiszter jóváhagyása után válnak hatályossá. A közgyűlés nyüvános. A nyilvánosság e vonatkozásban azt jelenti, hogy a közgyűlésen hallgatóként bárki akadály nélkül megjelenhet. A nyilvánosság elvének szigorú, kizárólagos alkalmazása azonban jóvátehetetlen hátrányokkal járhat. Ennek megakadályozása végett az elnök a nyilvánosság kizárására jogosult olyan esetben, amidőn a nyilvánosság 1. a közrendet, 2. a közerkölcsiséget, vagy 3. valamelyik kamarai tag méltányos erkölcsi vagy anyagi érdekét sértené. A nyilvánosságnak más esetben kizárása a 20. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazását vonja maga után. Az 5. §-hoz. A nagyobb létszámú kamarák közgyűlése — a tagok nagy számára tekintettel •— alig alkalmas arra, hogy a feladatkörébe utalt teendőket nehézség nélkül elláthassa. Erre tekintettel a belügyminiszter felhatalmazást nyer arra, hogy mindazoknál a kamaráknál, melyeknél a tagok száma egyezret meghalad, képviseleti közgyűlés szervezését rendelhesse el. A képviseleti közgyűlés általiban a tagok közvetlen részvételével ülésező közgyűlés feladatait látja el, de nem illeti meg a tisztikarnak, a választmány és az országos választmány tagjainak, úgyszintén az országos közgyűlésbe, valamint a törvényhatósági bizottságba kiküldötteknek választása. Az értekezlet tartására vonatkozó rendelkezésre szükség van azért, mert e nélkül az orvosoknak olyan összejövetelei, melyeken orvoskari kérdéseket kivannak megbeszélni, a gyülekezési jog általános rendelkezései alá esnének. A képviseleti közgyűlés tagjait a tagok közvetlen részvételével ülésező közgyűlés választja. A 6. §-hoz. A kamara választmánya arányban áll a kamarai tagok számával, amennyiben minden száz tag után egy választmányi rendes és egy póttagot kell választani. Nyolc választmányi rendes és ugyanannyi póttagot akkor is választani kell, ha a kamarai tagok száma nyolcszázat nem ér el. Ebben az esetben a választmányi rendes tagok száma, a tisztviselő tagokat is számítva, tizennégy lesz.