Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-60
60. szám. 23 javaslat 2. §-a — az említett értelemben hozzákapcsolódó 62. §-szal együtt — azonos értelmű az 1871 : VIII. t.-c. 2. §-a első bekezdésével. A javaslat a fegyelmi felelősség alá eső személyek körének meghatározásában azon az alapgondolaton épül fel, hogy a függetlenségben kifejezésre jutó különleges tekintetek alá eső fegyelmi bíráskodás elvi alapja a bírói működés. Ehhez képest a függetlenség alkotmányjogi értelmű biztosítékával felruházott bíróságoknál bírói természetű működést kifejtő személyek körét indokolt független fegyelmi bíráskodás alá helyezni. A javaslat 2. §-ának rendelkezése ebből a szempontból az ezidőszerint hatályos jogszabályokkal szemben nem jelent változást, mert a §-ban felsorolt személyek ezidőszerint is független fegyelmi bíráskodás alatt állanak. A szabályozás alapelvének hangsúlyozása azonban mégis indokolt, mert a javaslat — miként arra az általános indokolásban rámutattam —, szerkezetében is kifejezésre kívánja juttatni rendelkezéseinek alapgondolatát. Ennek folyománya az, hogy a javaslat a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségét szabályozó Első Fejezetben sorolja fel a fegyelmi felelősség alá eső személyeknek a 2. §-ban meghatározott sorában az önálló működési körrel felruházott bírósági titkárt és bírósági jegyzőt is s ezáltal elvi alapon emeli ki őket a bírósági fogalmazó személyzetnek önálló működési körrel fel nem ruházott tagjai közül (62. §.). Az önálló működési körrel az 1912 : VII. t.-c 6. §-a alapján felruházott bírósági jegyző, illetőleg bírósági titkár ugyanis — aki csak a bírákra meghatározott képesítéssel rendelkező egyén lehet — nem peres ügyekben (ideértve a fizetési meghagyási, a végrehajtási ügyeket és a telekkönyvi ügyeket is) bírói határozatot hozhat, polgári peres ügyben vagy büntető ügyben megkeresés vagy kiküldés alapján foganatosítandó bírói cselekményeket önállóan végezhet ; működése ennélfogva széles körben bírói működés. Ebben látom az indokát annak, hogy az önálló működési körrel felruházott bírósági titkárt és bírósági jegyzőt a fegyelmi felelősség szempontjából elvi alapon kell a bírákkal azonos megítélésben részesíteni. Az 1871 : VIII, törvénycikk természetesen nem említi a fegyelmi felelősség alá eső személyek között a szabadalmi bíróság, a főudvarnagyi bíróság, az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítélőbíráit, minthogy ezeket a bíróságokat az 1871 : VIII törvénycikk hatálybalépése után alkotott jogszabályok szervezték. Az 1871 : VIII. t.-c. 2. §-ának első bekezdésében foglalt felsorolásnak az áltar lános indokolásban jellemzett általános értelme azonban a szóbanlevő bíróságokat szervező törvények külön rendelkezése nélkül is megadta volna az irányt arra, hogy a fegyelmi bíráskodás a szóbanlevő bíróságok tagjai tekintetében az 1871 : VIII. törvénycikk, valamint az azt módosító és kiegészítő jogszabályok alapján gyakoroltassék. A magyar főudvarnagyi bíráskodásról szóló 1909 : XVI. törvénycikk 2. §-a, a találmányi szabadalmakról szóló rendelkezéseket módosító 1920 : XXXV. törvénycikk, majd a szabadalmi bíróságok alkalmazottainak fegyelmi felelősségére vonatkozó jogszabályokat összefoglaló 1933 : XX. törvénycikk, valamint az Országos Földbirtokrendező Bíróságra vonatkozó jogszabályok azonban tartalmaznak rendelkezéseket a főudvarnagyi bíróság, a szabadalmi bíróságok, az Országos Földbirtokrendező Bíróság bírói tagjainak fegyelmi felelősségéről is. Ezekben az össze nem függő egyes rendelkezésekben elszórt szabályokat foglalja áttekinthető rendszerbe a javaslat 2. §-a, nyomon követve a bírói szervezetben az 1871 : VIII. törvénycikk megalkotása óta bekövetkezett változásokat, s egyfelől kétségek kizárása végett, másfelől a fegyelmi jogra vonatkozó szabályok és a bírói szervezetet meghatározó rendelkezések között fennálló szoros összefüggés következtében a jogalkalmazás körében felmerülő követelmények teljes kielégítése érdekében elnevezésük szerint részletesen fel-
