Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-72
302 72. szám. sítáni. Minthogy ez a rendelkezés egyrészt 'a gyógyárukereskedők (drogériák) érde^ keit sértette, másrészt a gyógyborok nagyobb mérvű forgalmát is akadályozta, szükséges volt e tekintetben visszaállítani az 1924: IX. törvénycikk 35. §-ában foglalt rendelkezésekét, mégis azzal a kiegészítéssel, hogy a gyógyszereket tartalmazó gyógyborok és gyógy bor különlegességek árusítása csak a gyógyszertárakra és gyógyárukereskédésekre (drogériákra) korlátoztatött. A törvényjavaslat IV. fejezete az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket tar-. talmazza, A törvényjavaslat 46. és 47. §-ai az 1924 : IX. törvénycikk 52. §-ában foglalt rendelkezéseket veszik át némi szövegezési módosítással." Az 1924: IX. törvénycikk 52. §-ának utolsó bekezdése célszerűségi okokból külön szakaszként állíttatott bele a jelen törvényjavaslatba. A törvényjavaslat 48. §-a az 1924: IX. törvénycikk 53. §-áhan foglalt rendelkezéseket veszi át, könnyebben érthető, világosabb szövegezésben. A törvényjavaslat V. fejezete a büntető és záró rendelkezéseket foglalja magában, ' A törvényjavaslat 49., 50., 51. és 52. §-ai a büntető rendelkezéseket tartalmazzák. .^ Az 1924; IX; törvénycikk 42. §-a egyaránt borhamisításnak minősíti azt, ha valaki a törvény rendelkezései alá eső italok előállításához vagy kezeléséhez a törvényben meg nem engedett anyagot használ vagy meg nem engedett eljárást alkalmaz és ha a törvényben megengedett anyagot a megengedett mértéken felül alkalmazza. A cselekmény büntetőjogi megítésése szempontjából azonban lényeges különbség van aközött, hogy valaki a törvény rendelkezései alá eső italok előállításához és kezeléséhez a törvényben meg nem engedett anyagót használ-e, illetőleg eljárást alkalmaz-e és aközött, hogy a megengedett anyagot a megengedett mértéken felül alkalmazza-e ? Éppen azért az 1924 : IX. törvénycikk 42. §-ában foglalt büntető rendelkezéseket a jelen törvényjavaslat kétfelé választja, aminek kapcsán a súlyosabb elbírálás alá eső cselekményeket 3 hónapig, •—az enyhébb elbírálás alá eső cselekményeket pedig 1 hónapig terjedhető elzárással bünteti. A törvényjavaslat 53. §-a az 1929 :X. törvénycikk 24. : §-ában foglalt rendelkezéseket veszi át, mégis azzal a módosítással, hogy a munkaadónak, illetve a felügyelettel megbízott egyénnek büntetőjogi felelősségét tágítja,— biztosítani akarván ezzel is az elkövetett visszaéléseknek; mindén esetben való megtorlását és ezen keresztül a visszaéléseknek a lehetőségig való csökkentését. A törvényjavaslat 54., 55. és 56. §-ai, az 1924: IX. törvénycikk 47. és 48. §-aiban, valamint az 1929: X. törvénycikk 25. §-ában foglalt rendelkezésekét veszik át szabatosabb szövegezésben. A törvényjavaslat 57. §-a, az 1924: IX. törvénycikk 50. §-ának utolsó bekezdésében, az 58. §. pedig az 1924: IX. törvénycikk 48. §-ában foglalt, rendelkezéseket változatlanul veszi át. : A törvényjavaslat 59., 60. és 61. §-ai a szokásos záró rendelkezéseket tartalmazzák, ° •'[.,'•: > . Budapest, 1935. évi október hó 14-én. : Darányi Kálmán s. &., m, kir, földmivelesügyi miniszter.
