Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-72
72. szám, 299 A törvényjavaslat 17. §-a az 1924: IX. törvénycikk. 36. §-ának a rendelkezéseit veszi át. . . : A minőségi termelés védelme érdekében azonban a borseprőnek csupán ipari feldolgozás céljára való forgalombahozatalát lehetett megengedni. A törvényjavaslat 18., 19., 20., 21. és 22. §-ai változatlanul veszik át az 1929 :.X. törvénycikk 21. §-ában, az 1924: IX. törvénycikk 41. §-ában, az 1924: IX. törvénycikk 15. §-ában és végül az 1929 : X. törvénycikk 9., 26. és 27. §-aiban foglalt rendelkezéseket. ."-•'•; A törvényjavaslat 23. §-a eltiltja a palackban forgalomba hozott borok címkéjén a fogyasztók megtévesztésére alkalmas rajzoknak és szövegnek alkalmazását. Elrendeli továbbá, hogy a palackban forgalomba hozott borok címkéjén mindenkor fel kell tűntetni vagy a termelő vagy palackozó pincészet nevét és telephelyét. Ezen rendelkezés egyrészt a fogyasztó közönséget kívánja megvédeni a borok származását illető esetleges megtévesztésektől, másrészt a palackozott borok minőségi védelmét és azt kívánja biztosítani, hogy csak teljesen palackérett borok palackoztassanak és kerüljenek forgalomba. A törvényjavaslat ezen rendelkezése által a palackozott borok ellen felmerülő minőségi kifogás vagy megállapított visszaélés esetén a megtorlás lehetősége teljes mértékben biztosítva van. A törvényjavaslat 24. §-a felhatalmazza a földmívelésügyi minisztert arra, hogy oly években, amikor az ország bortermése a belső szükségletet és a külföldön elhelyezhető bormennyiséget lényegesen meghaladja, a felesleges bor mennyiséget zár alá vétethesse. A törvényjavaslata ezen rendelkezése a bőtermésű években rendszerint bekövetkező árrombolásnak kívánja elejét venni. A felesleges borkészleteknek a zárolása és a belföldi forgalomból való" teljes kivonása által biztosítható lesz a kereslet és kínálat kiegyensúlyozása s ezáltal az árak nívóntartása. Az el nem helyezhető borkészletek kötelező zárolása (blocage) a nagy szőlőkultúrával rendelkező Franciaországban is be van vezetve. Az, hogy a törvényjavaslat a földmívelésügyi minisztert ily irányban tett intézkedésének a törvényhozás részére leendő utólagos bejelentésére kötelezi, biztosíték arra, hogy a mindenkori földnűvelésügyi miniszter ezen felhatalmazással csak a felmerülő szükség esetén, az ár letörések megakadályozása és a szőlősgazdák anyagi érdekeinek megóvása céljából fog élni. A törvényjavaslat II. fejezete a tokaj hegyalj ai borokra vonatkozó különleges rendelkezéseket tartalmazza. i A törvényjavaslat 25. §-a a tokajhegyaljai borvidék zárt területéhez tartozó községeket sorolja fel. Az 1924: IX. törvénycikk 18. §-ában felsorolt községeken kívül a jelen törvényjavaslat a tokaj hegyalj ai borvidék zárt területébe besorolja Hercegkút községet cca 110 kat. hold, Makkoshotyka községet cca 3.5 kat. hold. •— Sára községet cca 20 kat. hold és Szegi községet cca 125 kat. hold szőlőterülettel. Hercegkút község szőlői a sárospataki szőlőhatár kellős közepén feküsznek s eddig a sárospataki határhoz tartoztak, pár évvel ezelőtt azonban, a hereegkúti határba lettek bekebelezve. Makkoshotyka község alig számottevő területű szőlői a sárospataki és hercegkúti határba beékelve, Sára község szőlői pedig a bodrogzsadányi s a tolcsvai szőlők közé beékelve feküsznek, míg Szegi község szőlői a bodrogkisfaludi és szegüongi szőlőhatár között, a két határ folytatását képező hegygerincen húzódnak el.: Ez utóbbi szőlők »Szegipuszta«név alatt eddig Bodrogkisfalud községhez tartoztak s így beleestek a Tokajhegyalja zárt területébe, azonban Szegi időközben önálló községgé lett. A fent felsorolt indokok méltányossá teszik a nevezett községek határaiban fekvő szőlőknek a Tokaj hegyalja zárt területébe való besor Tolását. '.. , •_•,•;: ..i... -.V.,: .. ..,L .'. 38.
