Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-72

72. szám. 283 helyiségbe (pince, présház, erjesztő, stb.) bevinni vagy ott raktáron tartani tilos. Tilos továbbá a jelen törvény rendelkezései alá eső italok tiltott módon való előállítására vagy kezelésére tanácsot adni, útmutatást készíteni vagy ilyet bármi módon terjeszteni. 11. §. A jelen törvény rendelkezései alá eső italokat csakis a jelen törvényben megállapított kellékeknek megfelelő és egészséges állapotban és csakis a jelen törvényben meghatározott elnevezések alatt szabad forgalomba hozni. A közfogyasztás céljára forgalomba hozott boroknak szesztartalma 9 térfogat-%-nál kisebb nem lehet. Beteg, romlott, nemkülönben az olyan ecetesedésnek induló bort, melynek illósavtartalma ecetsavban kifejezve literenként fehér bornál 1.2 grammot, vörös és sillerbornál 1.4 grammot, aszúnál pedig 2.0 grammot meghalad, közfogyasztás céljára forgalomba hozni tilos. 12. §. A tokaj hegyalj ai borvidék zárt területét a jelen törvény 25. §-a határozza meg. A többi borvidék területét és elnevezését a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A földmívelésügyi miniszter, a felmerülő szükséghez képest, egyes borvidékeket zárt területekké nyilváníthat. 13. §. Bort (mustot) csak arra a borvidékre, helységre, bortermőhelyre, csak oly szőlőfajtára és minőségre és csak annak a termelőnek nevére vagy pincéjére utaló elnevezéssel vagy megjelöléssel szabad forgalomba hozni, ami a bor (must) valóságos származásának, jellegének és előállítási módjának megfelel. A földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg azokat a fokozottabb védelemre érdemes nemesebb borfajtákat, amelyek származását a hatósági ellenőrzés során származási bizonyítvánnyal kell igazolni, úgyszintén azokat a nemesebb borfajtákat is, amelyeket csakis állami ellenőrző jegy alkalmazásával szabad forgalomba hozni. 14. §. Ugyanazon a borvidéken, helységben vagy bortermőhelyen termett borokból (mustokból) házasított bor (must) az illető borvidékre, helységre vagy termőhelyre utaló elnevezéssel forgalomba hozható. Ugyanabból a szőlőfajtából szűrt borok (mustok) házasítása esetén a házasított bor (must) — termőhelyre való tekintet nélkül — az illető szőlőfajtára utaló elnevezéssel ugyancsak forgalomba hozható. Különböző borvidékekről, helységből vagy termőhelyről származó vagy különböző szőlőfajtából szűrt borok (mustok) házasítása esetén, a házasított bort (mustot) borvidékre, helységre, vagy termőhelyre, illetve szőlőfajtára utaló elnevezéssel csak akkor szabad forgalomba hozni, ha a házasított bornak (mustnak) legalább 75%-a az elnevezésben használt borvidékről, helységből vagy termőhelyről származik, illetve az elnevezésben használt szőlőfajtából szüreteltetett és ha a házasított bor (must) ennek a borvidéknek, helységnek vagy termőhelynek, illetve szőlőfajtának jellegzetes tulajdonságait a házasítás ellenére is megtartotta. Tilos házasítani : 1. mustot vagy bort, közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből szűrt musttal vagy borral, — kivéve azokat a közvetlenül termő fajtákból szűrt vörös borokat, amelyeknek házasítási célra való felhasználását a földmívelésügyi miniszter rendeletüeg megengedi. Ezek házasításának százalékarányát a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg, 2. mustot vagy bort csemegeborral (ürmössel), 3. hazai termésű mustot vagy bort külföldi borral és végül 4. mustot vagy bort más gyümölcsnek erjesztett levével. 36.