Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-69
69. szám. 269 tését több irányban egészítse ki és bizonyítékait is jelentse be, megjegyezvén, hogy erre az egyik terhelt : Csanády Frigyes felsőházi tagságára való figyelemmel, a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában fölterjesztés tehetése végett van szükség. A főmagánvádló ennek folytán följelentését bizonyos mértékben kiegészítette ; bizonyítékokat azonban nem jelentett be. A kir. járásbíróság újból fölhívta a fő magánvádlót bizonyítékainak 8 nap alatt való bejelentésére. A főmagánvádló erre azt jelentette a járásbíróságnak, hogy bizonyítékait a kitűzendő tárgyaláson, a terheltek kihallgatása után kívánja előterjeszteni. Hozzáteszi, hogy a bizonyítás mérve, illetve iránya szorosan fűződik a terheltek teendő nyilatkozatához és így bizonyítási indítványát is annak megfelelően fogja előterjeszteni. A kir. járásbíróság ezután az 56.440/1884. I. M. sz. rendeletre hivatkozva, megkereste a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitányi hivatalát, hogy a főmagánvádlót hívja föl bizonyítékainak bejelentésére és bejelentendő tanúit hallgassa ki. A főmagánvádló erre beadványt nyújtott be a kir. járásbírósághoz a főkapitánysághoz intézett megkeresés visszavonása tárgyában és újból kijelentette, hogy bizonyítékait csak a kitűzendő tárgyaláson a terheltek kihallgatása után fogja bejelenteni, mert a bizonyítás mérve és iránya szorosan alkalmazkodik majd a terheltek teendő nyilatkozatához. Fekete László főmagánvádló képviselője pedig a m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatalához intézett beadványában kijelentette, hogy a főmagánvádló mint tanú ki nem hallgatható, hogy csak a tárgyaláson kíván főmagánvádlói minőségében előterjesztést tenni és ugyancsak a tárgyaláson a terheltek kihallgatása után a vallomásaikban foglaltakhoz képest jelöli meg bizonyítékait is. Kérte egyúttal az iratoknak a megkeresés foganatosításának a mellőzésével a kir. járásbírósághoz visszaküldését. Ez meg is történt. Az ügy ilyen állásában tette meg a kir. büntető járásbíróság fölterjesztését a kir. főügyész útján a mentelmi jog fölfüggesztése céljából. Az előadottak szerint a feljelentést adat vagy bizonyíték egyáltalán nem támogatja. így az összefüggés a vádbeli cselekmény, valamint vitéz Csanády Frigyes felsőházi tag személye között nem állapítható meg. Ezért és mivel a följelentő Fekete László ismételt fölhívás dacára sem volt hajlandó bizonyítékait bejelenteni, ellenben kijelentette, hogy bizonyítékait csak a följelentett személyeknek — közöttük tehát Csanády Frigyes felsőházi tagnak is — a kir. járásbírósági tárgyaláson leendő kihallgatása után és vallomások tartalmához képest fogja megjelölni : mindezekből a körülményekből a bizottság ez esetben semmivel sem támogatott bűnvádi följelentés útján szándékolt zaklatás jelenségeit látja föli s mérhetők nek. Ez okból a bizottság azt a javaslatot terjeszti a t. Felsőház elé, méltóztassék jelen esetben a mentelmi jog felfüggesztését mellőzni és a budapesti kir. büntető járásbíróságnak erre irányuló megkeresését elutasítani. Erről a budapesti kir. büntető járásbíróság a budapesti kir. főügyész útján értesítendő. Kelt Budapesten, a felsőház mentelmi bizottságának 1935. évi november hó 19. napján tartott üléséből. . Degré MiMós s. >., T'áréky Géza s. k„ a mentelmi bizottság elnöke, « mentelmi bizottság jegyzője.
