Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-60
18 60. szám. Az 1871 : VIII. törvénycikk kiemelt fogyatkozásai nem kerülték el a bíróságok figyelmét sem. A m. kir. Kúrián a törvényeknek az igazságszolgáltatás körében tapasztalt hiányaira vagy újabb törvényes intézkedések szükségességére nézve esetleg felmerülő adatok megvizsgálása végett az 1891 : XVII. t.-c. 10. §-a alapján alakított bizottság 1923. év óta többízben adott kifejezést ama nézetének, hogy az 1871: VIII. törvénycikk többirányú módosításra és kiegészítésre szorul. Ugyancsak többízben kívánták a fegyelmi felelősség újraszabályozását a felsőbíróságok elnökei is. II. A fentebb ismertetett körülmények tették indokolttá és szükségessé a kir. itélőbírák és a kir. ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségére vonatkozó jogszabályok módosításának és kiegészítésének kezdeményezését. Az erre vonatkozó tervezet előkészítő munkálatai már folyamatban voltak a közszolgálati alkalmazottak és a honvédség tagjainak, valamint ezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések tárgyában alkotott 1934 : 1. törvénycikk javaslatának a törvényhozás elé terjesztése alkalmával. E törvényjavaslat 2. §-a 1. bekezdésének b) pontja a kir. ítélőbírákra és a kir. ügyészekre is kiterjedő rendelkezést tartalmazott a közszolgálati alkalmazásnak a hivatallal járó feladat kifogástalan elvégzéséhez szükséges szakképzettség, szorgalom vagy egyéb fontos kellékek hiánya miatt történő megszüntetéséről. . A kir. itélőbírák és kir. ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségének újraszabályozására irányuló elhatározásra tekintettel azonban célszerűbbnek látszott az, hogy a kir. itélőbírák és a kir. ügyészek az 1934 : 1. t.-c. 2. §-ában foglalt említett rendelkezés hatálya alól kivétessenek és e rendelkezés alapgondolatának megfelelő, a bírói függetlenség alkotmányjogi elvével összhangban álló jogszabály a tárgyi összefüggés alapján a fegyelmi felelősség szabályozását felölelő törvény szerkezetébe iktattassék. Minthogy pedig a kir. itélőbírák áthelyezéséről és nyugdíjazásáról külön jogszabály, az 1871 : IX. törvénycikk rendelkezik, a most említett szempont érvényesítése szükségessé tette, hogy az 1871 : IX. törvénycikket és az ezt módosító és kiegészítő jogszabályokat is felülvizsgáljam és megfelelő módosítással és kiegészítéssel a fegyelmi felelősség tárgyában tervezett új jogszabály keretébe foglaljam. Minthogy a kifejtettek alapján a kir. itélőbírák és kir. ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségére, továbbá áthelyezésére és nyugdíjazására vonatkozó jogszabályoknak szélesebbkörű módosítása és kiegészítése mutatkozott szükségesnek, a jogszabályok áttekinthetősége és a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében kívánatosabbnak látszott a novelláris szerkezet helyett a kódexszerű jogalkotás. Azonban az 1871 : VIII. törvénycikk a fegyelmi felelősség körén kívül eső olyan kérdéseket is szabályoz, amelyek tekintetében új szabályozás nem szükséges, nem kívánatos és nem célszerű és amelyeknek még változatlan tartalommal az új szerkezetbe illesztése ellen is nyomatékos tekintetek szólnak. Ilyen rendelkezés van az 1871 : VIII. t.-c. 1. §-ában, amely a bírák és bírósági hivatalnokok jogi felelősségének körét határozza meg, megállapítván az említett személyek büntetőjogi, fegyelmi és vagyoni felelősségét. Az 1871 : VIII. törvénycikk megalkotásakor még nem volt kódexbe foglalt büntetőtörvénykönyvünk ; kézenfekvő volt tehát, hogy az itélőbírák és ügyészek felelősségéről rendelkező törvény szabályozásának körébe vonja a büntetőjogi felelősséget is. Az 1878 : V. törvénycikk megalkotása óta a büntetőjogi felelősségre vonatkozó részletes szabályokat a büntetőtörvénykönyv tartalmazza ; így tehát az 1871 : VIII. t.-c. 1. §-ában foglalt, alapvető jelentőségű jogszabályt- nem lehetne többé ilyen átfogó tartalommal kifejezni olyan törvényben, amely csak a fegyelmi felelősséget szabályozza, a büntetőjogi felelősség tekintetében azonban legfeljebb a külön jogszabály létére utalhatna*
