Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-67

67. szám. 245 tése után azt magáévá teheti és ez esetben az illető az indítványozó jogaiba lép. 96. §. (1) A Ház tagjai a felszólalók jegyzésével megbízott jegyzőnél jelentkeznek szólásra, aki a jelentkezés sorrendjében foglalja jegyzékbe a felir átkoz ókat. (2) A szólásra jelentkezők, amennyiben mindketten a javaslat mellett vagy ellen iratkoztak fel, a sorrendet egymás között felcserélhetik, amit a felszólalás előtt be kell jelenteni. 97. §. (1) A szónok a napirenden levő tárgytól a Ház engedélye nélkül el nem térhet. Az engedély megadása kérdésében a Ház vita nélkül határoz. (2) A megkezdett beszédet ugyanabban az ülésben be kell fejezni. {3) Beszédet olvasni tilos. 98. §. A szónokot beszédében félbeszakítani, vagy közbeszólásokkal zavarni nem szabad. 99. §. ( 1 ) A bizottságilag előkészített ügyek általános tárgyalása a bizottsági jelentés felolvasásával vagy — ha a bizottság az előadót a javaslatnak a Ház ülésében való előadásával megbízta — az előadó felszólalásával kezdődik. A bizottsági javaslat felolvasása, esetleg a javaslat előadójának felszólalása után, ha van kisebbségi vélemény (58. §.), azt kell felolvasni, ha pedig ennek benyújtói előadót is jelöltek ki, a kisebbségi előadót illeti a felszólalás joga. Utána, vagy kisebbségi előadó nem létében az esetleg beadott különvélemény benyújtóját (58. §.) kell szólásra felhívni. Ezután következik a szólásra feliratkozottak felszólalása, a 100. §-ban meghatározott sorrendben. Tárgytól eltérés. Beszéd megkezdése és bevégzése. Beszéd olvasása. Közbeszólás. Felszólalás sorrendje. Szólásra jelentkezés.