Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-67

214 67. szám. nyara — azt saját belügyei Önálló intézésében is korlátozva — teremtett azáltal, hogy az országgyűlés egész személyzete felett a kizárólagos rendelkezési jogot — amit a múltban a főrendiházi alkalmazottak felett a főrendiház elnöke, az altiszti és szolgaszemélyzetre nézve pedig a háznagy gyakorolt — a képviselőház elnökére ruházta és ennek utalványozási jogát a felsőház személyi és dologi szükségleteire is kiterjesztette. Egyebekben e Cím rendelkezései lényegükben nem változtatnak az eddigi szabályokon. Csak a 135. §-ba vétetett fel az az új rendelkezés, hogy az elnök, ki a Házat az országgyűlés tartama alatt — az államfő által történt elnapolás idejét kivéve — a szükséghez képest bármikor összehívhatja, — azt 50 tagnak írásban előterjesztendő indokolt kívánságára összehívni köteles. Ezt a jogot — az előfordulható rendkívüli esetekre — a felsőházi tagok számára is biztosítandónak tartja a bizottság, hasonló módon és feltételek mellett, amint ez a képviselőházi házszabályokban van előírva. Lényegileg változatlanul tartattak fenn érvényükben a főrendiházi házszabályoknak az elnök rendfenntartó és fegyelmi joghatóságára vonatkozó rendelkezései is. Tárgyalásuk alkalmával mérlegelés tárgyává tette a bizottság, hogy az azok értelmében ezidőszerint rendelkezésre álló fegyelmi eszközök {intés, rendreutasítás, szómegvonás) elegendők-e a tárgyalások nyugodt, zavartalan menetének, a Ház méltóságának és eredményes munkásságának biztosítására és vájjon ezeknek az érdekeknek védelme nem tenné-e indokolttá a Ház fegyelmi jogának szélesebb körű kiépítését abban az irányban, hogy az a jelenlegieken túlmenő, szigorúbb rendszabályok alkalmazására, így különösen az ülésekről való időleges kizárásra is ház szabályszerű lehetőséget nyújtana. Kétségtelen, hogy az érvényben lévő rendelkezések nem provideálnak a tanácskozási rend megzavarásának minden elképzelhető esetére. De a házszabályok másutt sem számoltak előre — amint hogy nem is számolhattak — az összes bekövetkezhető eshetőségekkel és csak fokozatosan, a tényleg felmerült szükség mérve szerint szigoríttattak egyes rendelkezéseik annak megfelelően, amint azt a viszonyok, a házszabályokkal elkövetett visszaélések, a törvényhozói munka hatályossága érdekében megkívánták. Megnyugvással állapítható meg, hogy a felsőháznak eddigi tárgyalásai során egyáltalában nem észleltettek oly jelenségek, amelyek a házszabályok szigorítását tették volna szükségessé. És hogy erre ezentúl sem lesz szükség, ennek biztosítékát a bizottság a Ház tagjainak komoly felelősségérzetében látja, azokban a meglevő és — amint ezt bízvást remélni lehet — a jövőre sem nélkülözendő magas erkölcsi tényezőkben, amelyektől függ végeredményben a Ház rendje és munkaképessége. A tervezet utolsó, V. Része két Cím alatt a házszabályok függeléke gyanánt az országgyűlés két Házának egymással való érintkezésére érvényes megállapodásokat tartalmazza. Közülük az I. Cím azokat a rendelkezéseket, amelyek a két Háznak egymással való érintkezését, az országos bizottságok összeállítását és az együttes ülések tartási módját, a főrendiház idejében utoljára érvényben volt országos határozat alapján szabályozzák és amelyek az 1926 : XXII. t.-c. 32. §-ának rendelkezései szerint mindaddig hatályban maradnak, ameddig a két Ház e tárgyakra nézve újabb egyenlő határozatot nem hoz. Ezeknek a régibb megállapodásoknak némelyike a bizottság nézete szerint revízióra szorul. Különösen az országos bizottságok összetétele tekintetében látná szükségét a bizottság az újabb szabályozásnak, mégpedig — amint errenézve a bizottsági tárgyalások alkalmával