Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-60

10 60. szám. dése előtt hitelt érdemlően igazolja, hogy a tárgyaláson alapos okból nem jelenhet meg, a bíróság a tárgyalásra új határnapot tűz ki. Ha a tényállás nem vitás és nem kétséges, a fegyelmi bíróság a már felvett bizonyítás alapján határoz ; ha pedig a tényállás tisztázásra szorul, a bizonyítást rendszerint a tárgyaláson kell felvenni ; ha azonban a bizonyí­tásnak ily közvetlen felvétele elhárít­hatatlan nehézségbe ütközik vagy aránytalan nagy költséggel járna, a fegyelmi bíróság a bizonyítás fel­vételére egyik tagját kiküldi, vagy a bizonyítás felvételére alkalmas bíró­ságot megkeresi. A tárgyalásról minden esetben jegy­zőkönyvet kell készíteni ; az ítélet indokolását minden esetben írásba kell foglalni. A nyilvánosságot a közszolgálat ér­dekében vagy a felek egyező kérel­mére is ki lehet zárni. Fellebbvitél. I. Felfolyamodás. 43. §. Az eljárás során hozott első­fokú határozat ellen csupán akkor van helye felfolyamodásnak, ha a határo­zatot nem a legfőbb fegyelmi bíróság hozta és ha a fegyelmi bíróság 1. a hatáskörébe és illetékességéhez tartozó ügyet hatáskörébe vagy ille­tékességéhez nem tartozónak nyilvá­nította (39. §.) ; 2. rendbüntetésként pénzbüntetést, pénzbírságot vagy elzárást állapított meg. Felfolyamodással élhet ezenfelül a kir. ügyészség azon az alapon, hogy a fegyelmi bíróság az eljárást mellőzte (39. §.) vagy megszüntette. A felfolyamodást az eljáró első­fokú bíróságnál a határozat közlésé­től számított nyolc nap alatt lehet előterjeszteni. 2. Fellebbezés. 44. §. Az elsőfokú ítélet ellen, ki­véve a legfőbb fegyelmi bíróság íté­letét, fellebbezéssel élhet a terhelt és a közvádló ; a jogaiban sértett magán­félnek a tárgyaláson jelenlevő képvi­selője (27. §.) csak felmentő ítélet ellen és csak akkor élhet fellebbezés­sel, ha a közvádló nem fellebbezett. A fellebbezést az ítélet kézbesí­tésétől számított nyolc nap alatt kell az elsőfokú fegyelmi bíróságnál írás­ban benyújtani. 45. §. A fellebbviteli fegyelmi bíró­ság azok szerint a szabályok szerint jár el, amelyek az elsőfokú fegyelmi bíróság eljárására irányadók, amennyiben a jelen törvény máskép nem rendel­kezik. 46. §. A fellebbviteli fegyelmi bíró­ság az ítéletet a vádlottnak akár ja­vára, akár terhére megváltoztathatja, tekintet nélkül arra, hogy a fellebbe­zést milyen okból és az ítélet milyen irányú megváltoztatása végett hasz­nálták. A felülvizsgálás rendszerint az ítélet­nek fellebbezéssel megtámadott részére szorítkozik ; ha azonban a fellebbvi­teli fegyelmi bíróság a tényállást az általa felvett bizonyítás alapján módo^ sít ja, az ítéletnek fellebbezéssel meg nem támadott részét is megváltoztat­hatja. 47. §. A fellebbviteli fegyelmi bíró­ság az elsőfokú ítéletet, szükség eseté­ben az azt megelőző eljárással együtt, megsemmisíti : 1. ha az ügy nem tartozik az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság hatáskörébe, vagy illetékességéhez ; 2. ha az eljárt elsőfokú fegyelmi bíró­ság eljárásában lényeges eljárási sza­bályt mellőzött vagy megsértett és emiatt a fegyelmi ügy helyes eldöntése a másodfokon lehetetlenné vált. A fellebbviteli fegyelmi bíróság a szükséghez képest az elsőfokú fegyelmi bíróságot újabb tárgyalás .tartására és új határozat hozatalára utasíthatja. 48. §. A fellebbviteli fegyelmi bíró­ság határozata ellen nincs helye jog­orvoslatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom