Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-62

62. szám. 177 Hatkarátos tárgy, 15. §. Hatkarátos tárgy elnevezéssel olyan aranyötvözetű tárgyat szabad ipar szerűen készíteni, raktáron tar­tani, üzletszerűen forgalomba hozni, vagy külföldről behozni, amely tárgy anyagának finomsága minden részé­ben eléri a 250 ezredrészt, tekintet nélkül arra, hogy a tárgy forrasztással vagy a nélkül készült. Az ilyen belföldön készült tárgyat a készítő köteles a hivatalosan meg­állapított név- vagy gyár jelén felül a finomságot feltüntető 6. K. jellel is ellátni. Ennek a finomsági jelnek vagy a törvény szempontjából szintén finomsági jelnek tekintendő külföldön szokásos 250-es jelzésnek rajta kell lennie a külföldről behozott hatka­rátos tárgyon is. Az ilyen finomsági jellel el nem látott hatkarátos tárgyat még abban az esetben is a törvénynek meg nem felelő finomságú tárgyként kell kezelni, ha finomsága 250 ezredrészt elér. Hatkarátos tárgyat aranyból ké­szült tárgyként nem szabad forga­lomba hozni. A hatkarátos tárgyat fémjelzésre nem kell bemutatni, a fém jelző hivatal azonban az ellenőrző szemlék útján ellenőrizheti a hatkarátos tárgy finom­ságát és ezekre a tárgyakra vonatkozó egyéb rendelkezések megtartását. A forrasztásnélküli hatkarátos tárgy­nál legfeljebb öt ezredrész, az olyan tárgynál pedig, amelynek részeit forrasztás köti össze, a felhasznált forrasztó beszámításával az átlagos finomságra vonatkoztatva legfeljebb tíz ezredrész finomsági hiány enged­hető meg. Egyebekben a hatkarátos tárgyra is ennek a törvénynek rendelkezéseit kell ért elemszer űleg alkalmazni.. Kivitelre szánt tárgyak. 16. §. Kiviteli célra szabad a- tör­vényes finomsági fokoktól eltérő és Felsőházi iromány. 1935—1940. II. kötet. az egyéb törvényes kellékeknek meg nem felelő platina-, arany- vagy ezüst­tárgyat is készíteni. Az ilyen tárr gyat fémjelzés végett nem kell bemu­tatni. A kivitelre szánt tárgyak gyártása, ellenőrzése és kivitele tekintetében kö­vetendő eljárást a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. IV. A nemesfémtárgyak készítésével vagy árusításával foglalkozó iparosok, keres­kedők és intézmények különleges köte­lességei. Bejelentési kötelesség. 17. §. A nemesfémtárgyak készig tésével és árusításával foglalkozó ipa­rosok, kereskedők, zálogházak, árve­rési csarnokok és egyéb intézmények kötelesek üzemük, illetve üzletük meg­kezdését, megszűnését, valamint üze­mük helyére, cégükre és foglalkozásuk körére vonatkozó minden változást tizennégy napon belül az illetékes fém­jelzőhivatalnak bejelenteni. Az üzlet vagy üzem megszűnésével egyidejűen a név- vagy gyárjel előállítására szol­gáló verőtőket a fémjelzőhivatalnak kell átadni. Az iparos vagy kereskedő halála esetében, a bejelentési, valamint a je­len törvényben megszabott egyéb kötelességeket az örökösnek (örökö­söknek), illetőleg annak kell teljesí­tenie, aki az üzemet vagy üzletet át­veszi. A tőrvény kifüggesztésének kötelezett­sége, ­18. §. A 17. §-ban említett iparosok, kereskedők és intézmények kötelesek a jelen törvénynek és annak végre­hajtása tárgyában kiadott rendelet. nek egy-egy példányát műhelyükben, illetőleg elárusító helyiségükben fel­tűnő. és olyan helyen kifüggeszteni, hogy azokat el lehessen olvasni. : 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom