Felsőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-59. sz.
Irományszámok - 1935-8
8. szám. 61 mindig törekedett hűségesen követni Pázmány szellemét. Némi visszaesés talán az ifjúság nevelése terén mutatkozott, de ez nem nyilatkozott meg annak hazafias szelleme tekintetében. A magyar ifjúság, amely 1848-ban kirobbantotta a szabadságharcot, ma is képes volna meghalni a hazáért, amint azt a pécsiek Mohácsnál, a nagyenyediek 1704-ben, a mi fiaink pedig a világháborúban bebizonyították. Az az életrevaló gondozás azonban, amelyre annak idején Nagyszombatban olyan nagy súlyt helyeztek, a pesti korszakban a legutóbbi időkig erősen visszaesett. A múlt század végén uralkodó felfogás inkább a könyvkultúrát, a specializálódás egyoldalúságát tolta előtérbe. A jelen század elején azonban a testi nevelés, a nemzetközi érintkezés, a társadalmi csiszoltság, az általános műveltség igényei újra előtérbe nyomultak. A nyugati nemzetek egymásután állították fel a Cité universitaire-eket, az egyetemi városokat, ahol a diákok a társadalmi életre is előkészülhettek. Mi ebben a tekintetben nagyon elmaradtunk. Ennek szüksége pedig annál sürgősebb lett, mert a világháború óta a nemzeteknek nemcsak érintkezésé, de a versenye is erősen felfokozódott. A legnagyobb örömmel fogadta tehát az Egye^em az előttünk fekvő törvényjavaslat meleghangú elismerő szavait ; hálásan látja azt a törekvést, hogy a súrlódások okai megszüntettessenek ; de a legnagyobb örömmel azt fogadta, hogy a diákok világparitásos nevelésének biztosítására megtörtént az első lépés egy alkalmas ingatlan átengedése által. A bizottság az előadottak alapján—a maga részéről is meghajolva Pázmánynak halhatatlan emléke előtt és méltányolva az ő egyetemének 300 éves ernyedetlen fáradozásait a magyar kultúra fejlesztésének és terjesztésének terén — javasolja a t. Felsőháznak, hogy a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a felsőház közoktatásügyi bizottságának 1935. évi május hó 14-én tartott üléséből. Serêdi Jusztinián s. &,. Nekám Lajos s. k., a közoktatásügyi bizottság elnöke, a közoktatásügyi bizottság h. jegyzője.
