Felsőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-59. sz.
Irományszámok - 1935-8
8. szám. 59 úton, a törvényhozás külön felhatalmazásának kikérése nélkül teljesítheti a kormány, ezért szerényen hallgatott róluk, amivel annál szebbé és intimebbé teszi ezeket az adományokat. A Pázmány Egyetem alapításának története ismeretes és a képviselőházi tárgyalásokon részletesen rekapituláltatott. Pázmány 1635 május 12-én részben pénzben, részben a király adóslevelében 100.000 forint tőkét tett le abból a célból, hogy ezzel egy magyar egyetemet alapítson. Erre vonatkozó rendelkezése volt, hogy egyelőre csak a theológiai és bölcsészeti kar létesüljön ; ideiglenes székhelye Nagyszombat legyen, de a törökök visszaszorítása esetén az esztergomi érsekségnek valamely alkalmasabb városába helyeztessék át ; az Egyetemet érsekutódai fejlesszék tovább, hogy az mindig kielégíthesse az országnak kulturális szükségleteit. A vezetést Pázmány a Jézus Társaságnak nagyszombati rendházára bízta és az új egyetem rektorául Dobronoki György Jézus-társasági atyát nevezte ki. Ez a társaság kiváló tanerőkkel és elegendő vagyonnal bírván, csakhamar megnyithatta az új egyetemet. Ez 135 éven át, 35 rektornak vezetése alatt az 1770. évig zavartalanul virult, sőt Pázmány két utóda : Lósy és Lippay prímások alapítványainak segítségével 1667-ben megnyithatta a jogi kart, amelyhez 1770-ben Mária Terézia intézkedéséből az orvosi kar is járult. Hacsak ennyit tudnánk ennek az intézménynek a történetéből, azt hihetnők, hogy itt néhány hazafiasán gondolkozó és művelt nagyúrnak mecér.áskodó ötletéről vagy egyéni, gondoskodó szeszélyéről van csupán szó. Az ő összhangzatos cselekedetük azonban sokkal több volt ennél és a legmélyebb meggondolásokban gyökerezett. Törekvésük a magyar kultúrszomjnak, ama, történelmünk folyamán folyton újra meg újra megnyilatkozott vágynak az eredménye, hogy hazánk a művelt nyugati népek kultúráját elsajátítsa, azzal lépést tartson, azt megvédje és tovább fejlessze, hogy a kultúrának legmagasabb formái is meghonosodjanak a hazai talajban. B látták azt is, hogy a török csapás ellen a kultúra fegyverei adják a legerősebb védelmet, a tudomány pedig alkalmas lesz arra, hogy a vallási viták által széthúzó magyarságot újra közelebb hozza egymáshoz. Amikor tehát Pázmány a maga egyetemét megalapította, ezt nem incidentálisan tette, hanem a legjobbjaink által évszázadok óta sokszor megkísérelt valódi lelki szükségletet képező nemes meggyőződés következtében ; mint Pázmány írja : »Universitatis ungaricae erectio sanctum et necessarium opus est.« Magát az egyetemet viszont Pázmány nem magában álló kultúrgócnak fogta fel, hanem legszorosabb kapcsolatba akarta hozni azt az ország többi tanügyi intézményével. Ezért ő az egyetemhez gymnasiumot, facultas artiumot csatolt, collegiumokat tervezett, az országnak az akkori király oldalán megmaradt nagyobb városaiban, Besztercebányán, Sopronban, Kőszegen, Szatmárt és Győrött, továbbá rezidenciákat Homonnán, Gyöngyösön és Komáromban, végre össze akarta fűzni azt az elődének, Oláh Miklósnak pozsonyi Collegium antiquissimumával és azzal a ma is működő kitűnő theológiai intézettel, melyet maga Pázmány Bécsben alapított. Mindezeken felül Pázmány még nyomdát is adott az egyetemnek, hogy ez tankönyveit, vitairatait és tudományos közléseit az ország és a szomszédos államok kultúrájának érdekében minél könnyebben kiadhassa és terjeszthesse. Ez a nyomda tudvalevően szintén működik még és régiség tekintetében az egész világon a második a még dolgozó nyomdák között. Pázmánynak mind e három alkotását Isten áldása kísérte. Pázmánynak e grandiózus tervei a csakhamar bekövetkezett halála miatt és a török háború viszontagságai között nem fejlődtek tovább oly mértékben, amint ő azt tervezte és ahogy az ország sorsa ezt megkívánta volna. Ne felejtsük azonban el, hogy mialatt a külföldön Murillo és Rembrandt alkotgatták a remekeiket, Galilei és Kepler a kozmikus törvényeket, Harvey a biológiát, Leeuwenhoek 8*
