Felsőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-59. sz.
Irományszámok - 1935-6
32 6. szám. között is alkotni akaró és tudó erélyére, másfelől pedig az egyetem érdemeinek megállapítása mellett méltatja azt a munkásságot, melyet az egyetem tíz emberöltőn át az ország javára gazdag eredményekkel kifejtett. Ügy érzem azonban, hogy az említett évforduló alkalmából nem elég egyedül a törvényhozás hálaérzetének ünnepélyes megnyilvánulása. Szükség van arra is, hogy a törvényhozás az egyetemmel szemben elismerését és háláját az örvendetes évforduló alkalmából — az ország mai gazdasági helyzetéhez mérten — olyan adományokkal is lerójja, melyek tudományos és gazdasági szempontból egyaránt biztosítékai az egyetem további tervszerű működésének. Erre kötelez az alapító nagyszerű kezdeményezése és elődeinknek az egyetem fejlesztésére irányuló céltudatos munkája. A törvényjavaslat tehát az ország háláját — az évforduló ünnepi megörökítésén kívül — a mai viszonyok közt lehetséges adományokkal kívánja leróni. Az ünnepélyesség jegyében fogant a magyar királyi périzügyminiszter úrral egyetértésben történt az az elhatározásom, hogy az évforduló megörökítése céljából 50.000 darab 2 pengős ezüstérmét verettessen és hozasson forgalomba. Az állam felségjogából származó ezen aktussal kívánom az alapító emlékét és az egyetem jubileumát emlékezetessé tenni. Ugyanily okokból ered az az elhatározásom is, hogy a magyar királyi kincstár az évforduló emlékét megörökítő postabélyegeket hozzon forgalomba. Ez utóbbira nézve a törvényjavaslat nem intézkedik, mert az említett postabélyegek kibocsátása kormányzati hatáskörben eszközölhető. Az egyetem tudományos céljait szolgálja a Konkoly-Thege-alapítványú magyar királyi Csillagvizsgáló Intézetnek és a Budapesti Földrengési Obszervatóriumnak az egyetem részére való ajándékozása, továbbá a költségvetési intézkedéssel létesítendő Tüdőbeteg-klinika. A Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1934 : VIII. t.-c. nem vette fel a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe az Országos Magyar Gyűjteményegyetemnek azon intézményeit, melyek nem kifejezetten gyűjtemény jellegűek, miért is a hivatkozott törvény 9. §-ában felhatalmazott a törvényhozás arra, hogy ezen intézmények igazgatását rendeletileg szabályozzam. Ezen intézmények közé tartozik a Konkoly-Thege-alapítványú magyar királyi Csillagvizsgáló Intézet és a Budapesti Földrengési Obszervatórium is. Az a körülmény, hogy az egyetem az említett évfordulót ünnepli, alkalmul szolgál arra, hogy ezek az intézetek, tudományos céljaiknak azonosságára való tekintettel is az egyetemnek ajándékoztassanak. Mindkét intézet az egyetem keretében méltó elhelyezkedést fog nyerni, ebben a keretben megtalálja tervszerű fejlődésének biztosítékait is. Az ajándékozás eme tárgyi indokát támogatja még az a körülmény is, hogy ezzel az intézkedéssel tulajdonkép a régi állapotot állítom helyre, amikor is a Csillagvizsgáló Intézet egyetemi kötelékben működött, továbbá, hogy számos külföldi ily intézet egyetemi intézetként működik. Budapest székesfőváros hozzájárulásával a tüdőbetegek részére az egyetem belgyógyászati tanszéke mellett klinikai pavillont fogok építtetni, olymódon, hogy a kivitelre szükséges összeg felerészét a főváros, felerészét pedig a kincstár vállalja. Ez a tüdőbeteg pavillon, melyben a tüdőbetegség minden stádiumát képviselő tüdőbeteganyag fog elhelyezést nyerni nemcsak az orvosképzés céljait szolgálja igen eredményesen, hanem az ország egészségügyének is jelentős szolgálatokat fog tenni. Az Egyetemi Tüdőbeteg Pavillon építése törvényhozási intézkedést nem igényel, miért is ezekkel az adományokkal a törvényjavaslat nem foglalkozik.
