Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-309
670 309. szám. II. E cikk miatt Szűcs Imre gazdálkodó, Szeged sz. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja becsületsértés vétsége (Bv. 2. §., 4. §. második bekezdés) címén feljelentést tett a cikk írója : Herczeg Ferenc ellen. Feljelentésében előadja, hogy ő az, aki virilis adófizető polgár létére és mint a törvényhatósági bizottság választott tagja a belügyminiszterhez fellebbezéssel élt Szeged sz. kir. város törvényhatósági kisgyűlésének abbeli határozata ellen, mellyel az a görögkeleti magyar egyházközség számára a város bérházában ingyenesen engedett át egy lakást. Reá vonatkozik tehát —» mondja a feljelentő —• a cikknek fentebb szó szerint idézett az a része, mely a kétséges elmeállapotú magyar bizottsági tagról szól. A »kétséges elmeállapotú« megjelölést megszégyenítőnek és lealacsonyítónak tartja magára ; de a »magyar bizottsági tag« kifejezés is gúnyos éllel érinti becsületét. Eredetileg, vagyis feljelentésében, nemcsak ezt a részét az ismertetett hírlapi közleménynek inkriminálta a főmagánvádló Szűcs Imre, hanem feljelentését kiterjesztette a cikk egész tartalmára, mert szerinte abból az tűnik ki, hogy ő eljárása helytelenségének a tudatában igaztalan ügyért harcolt. A kir. ügyész e feljelentés tárgyában nem vette át a vád képviseletét. Vizsgálati indítványában Szűcs Imre. már csak a cikknek fentebb idézett részét jelöli meg vádja alapjául. A budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbírája 1934. évi október hó 8. napján B. 9502/1934. sz. a. meghozott végzésével a Bv. (1914 : XLI. t.-c.) 2. §. és 4. §. második bekezdése alá eső becsületsértés vétsége címén elrendelte a vizsgálatot Herczeg Ferenc ellen az inkriminált cikk fentebb idézett részének tartalma miatt. Egyúttal a kir. törvényszék vádtanácsához fordult Herczeg Ferenc felsőházi tagot illetően a mentelmi jog felfüggesztésének kieszközlése végett. A kir. büntetőtörvényszék a budapesti kir. főügyész útján felterjesztett iratában kéri ez ügyben a mentelmi jog felfüggesztését. III. A bizottság nem foglalkozott a feljelentéssel annyiban, amennyiben az egész terjedelmében inkriminálta Herczeg Ferenc cikkét. Egyrészt azért nem, mert a szóban forgó közlemény elolvasásából kitűnik, hogy annak csupán többször említett egyik része hozható összefüggésbe a főmagánvádló Szűcs Imre személyével ; másrészt mert vizsgálati indítványában már a főmagánvádló is csak a cikknek erre a részére korlátozta vádját. A bűnügyi iratokból rendelkezésre álló adatok szerint valóban a feljelentést tevő Szűcs Imrét érinti a cikknek az a kitétele, hogy akadt egy »kétséges elmeállapotú« -— »magyar« bizottsági tag, aki tiltakozott és fellebbezett Szeged városának abbeli határozata ellen, mellyel ez a szegénységben tengődő szegedi görögkeleti magyar hitközségnek plébániahelyiségül ingyenes lakást bocsátott rendelkezésére. E kitétel bizonyára megszégyenítő lehet arra, akire vonatkozik. '.. Mindamellett a bizottság ez esetben a mentelmi jog felfüggesztése ellen foglalt állást az alábbi okokból : A panaszbeli cikk minden sorából kisugárzik az a hazafias szándék, amely szerzőjét megírásakor áthatotta. Ez a szándék arra irányult, hogy a magukra hagyott görögkeleti magyarok sorsán segítsen, hogy őket a görögkeleti szerb egyház ellenséges nyűge alól való szabadulásukért folytatott küzdelmükben támogassa és hogy segítsen őket így megtartani a magyarság számára. Ezért sürgeti a cikk írója a vezetés és védelem nélkül teljes bizonytalanságban élő görögkeleti magyarok egyházi ügyeinek gyors és hathatós rendezését. Aki ilyen szellemben, annyi meggyőző erővel emelte fel szavát a teljes elhagyatottságban vergődő görögkeleti magyarok nemzeti szempontból nagyon
