Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-293

542 293. szám. administrations, ceux-ci doivent être choisie parmi les Parties adhérentes à l'accord dont l'application a provoqué le différend. § 4. La Partie qui fait appel à l'arbi­trage est considéré comme Partie de­manderesse. Elle désigne un arbitre et le notifie à la partie adverse. La Partie défenderesse doit alors nommer un deuxième arbitre, dans un délai de deux mois à partir de la réception de la notification de la demanderesse. § 5. S'il s'agit de plus de deux Par­ties, chaque groupe de demanderesse ou de défenderesses procède à la nomi­nation d'un arbitre en observant le procédé indiqué au § 4. § 6. Les deux arbitres ainsi nommés s'entendent pour designer un surarbitre qui, si les arbitres sont des personnes et non pas des gouvernements au ad­ministrations, ne soit de la nationalité d'aucun d'eux et d'aucune des Parties. A défaut pour les arbitres de s'entendre sur le choix du surarbitre, chaque arbitre propose un surarbitre désinté­ressé dans le différend. Il est ensuite tiré au sort entre les surarbitres pro­posés. Ce tirage au sort est effectué par le Bureau de l'Union. § 7. Enfin, les Parties en désaccord ont la faculté de faire juger leur diffé­rend par un seul arbitre. Dans ce cas, ou bien elles s'entendent sur le choix de l'arbitre, ou bien celui-ci est désigné conformément à la méthode indiquée au § 6. § 8. Les arbitres arrêtent librement la procédure à suivre. § 9. Chaque Partie supporte les dé­penses que lui occasionne l'instruction du différend. Les frais d'arbitrage sont répartis de façon égale entre les Parties en cause. Article 16. Comités consultatifs inter­nationaux. § 1. Des comités consultatifs peu­vent être institués en vue d'étudier des igazgatásokra kell bízni, ezeket azok közül kell kiválasztani, amelyek a ma­guk részéről elfogadták azt a megálla­podást, amelynek alkalmazása körül a vita keletkezett. 4. §. Az a fél, amely a választott bíráskodást kéri, a felperes fél. Ez a fél kijelöli a maga választott bíráját és ezt az ellenféllel közli. Erre az alperes félnek a felperes közlésének kézhez­vételétől számított két hónapon belül a második választott bírót szintén meg kell neveznie. 5. §. Ha kettőnél több félről van szó, minden egyes felperes, illetőleg al­peres csoport a 4. §-ban megállapított eljárás figyelembevétele mellett egy­egy választott bírót jelöl ki. 6. §. Az így kijelölt két választott bíró elnököt jelöl ki, aki, ha a válasz­tott bírák személyek és nem országok vagy igazgatások, nem tartozhat sem a választott bíráknak, sem a felek egyikének nemzetéhez. Ha a válasz­tott bírák az elnök személyében nem tudnának megállapodni, mindegyik vá­lasztott bíró a vitában nem érdekelt el­nököt hoz javaslatba és az elnök sze­mélyét sorshúzás dönti el ; a sorshúzást az Egyesület irodája végzi. 7. §. A vitában álló felek a vitát végül egyetlen választott bíró ítéletére is rábízhatják. Ebben az esetben vagy maguk állapodnak meg abban, ki le­gyen a választott bíró, vagy pedig azt a 6. §-ban megállapított módon jelö­lik ki. 8. §. A választott bírák maguk ál­lapítják meg, milyen eljárást kövesse­nek. 9. §. Mindegyik fél maga viseli a vitás ügy megvizsgálásával kapcsolat­ban felmerült költségeit. A választott bíráskodás költségeit az érdekelt felek egyenlő arányban osztják meg. 16. Cikk. Nemzetközi tanácsadó bizott­ságok. 1. §. A távközlés egyes szolgálati ágaira vonatkozó kérdések tanulnia-

Next

/
Oldalképek
Tartalom