Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-293

542 293. szám. administrations, ceux-ci doivent être choisie parmi les Parties adhérentes à l'accord dont l'application a provoqué le différend. § 4. La Partie qui fait appel à l'arbitrage est considéré comme Partie demanderesse. Elle désigne un arbitre et le notifie à la partie adverse. La Partie défenderesse doit alors nommer un deuxième arbitre, dans un délai de deux mois à partir de la réception de la notification de la demanderesse. § 5. S'il s'agit de plus de deux Parties, chaque groupe de demanderesse ou de défenderesses procède à la nomination d'un arbitre en observant le procédé indiqué au § 4. § 6. Les deux arbitres ainsi nommés s'entendent pour designer un surarbitre qui, si les arbitres sont des personnes et non pas des gouvernements au administrations, ne soit de la nationalité d'aucun d'eux et d'aucune des Parties. A défaut pour les arbitres de s'entendre sur le choix du surarbitre, chaque arbitre propose un surarbitre désintéressé dans le différend. Il est ensuite tiré au sort entre les surarbitres proposés. Ce tirage au sort est effectué par le Bureau de l'Union. § 7. Enfin, les Parties en désaccord ont la faculté de faire juger leur différend par un seul arbitre. Dans ce cas, ou bien elles s'entendent sur le choix de l'arbitre, ou bien celui-ci est désigné conformément à la méthode indiquée au § 6. § 8. Les arbitres arrêtent librement la procédure à suivre. § 9. Chaque Partie supporte les dépenses que lui occasionne l'instruction du différend. Les frais d'arbitrage sont répartis de façon égale entre les Parties en cause. Article 16. Comités consultatifs internationaux. § 1. Des comités consultatifs peuvent être institués en vue d'étudier des igazgatásokra kell bízni, ezeket azok közül kell kiválasztani, amelyek a maguk részéről elfogadták azt a megállapodást, amelynek alkalmazása körül a vita keletkezett. 4. §. Az a fél, amely a választott bíráskodást kéri, a felperes fél. Ez a fél kijelöli a maga választott bíráját és ezt az ellenféllel közli. Erre az alperes félnek a felperes közlésének kézhezvételétől számított két hónapon belül a második választott bírót szintén meg kell neveznie. 5. §. Ha kettőnél több félről van szó, minden egyes felperes, illetőleg alperes csoport a 4. §-ban megállapított eljárás figyelembevétele mellett egyegy választott bírót jelöl ki. 6. §. Az így kijelölt két választott bíró elnököt jelöl ki, aki, ha a választott bírák személyek és nem országok vagy igazgatások, nem tartozhat sem a választott bíráknak, sem a felek egyikének nemzetéhez. Ha a választott bírák az elnök személyében nem tudnának megállapodni, mindegyik választott bíró a vitában nem érdekelt elnököt hoz javaslatba és az elnök személyét sorshúzás dönti el ; a sorshúzást az Egyesület irodája végzi. 7. §. A vitában álló felek a vitát végül egyetlen választott bíró ítéletére is rábízhatják. Ebben az esetben vagy maguk állapodnak meg abban, ki legyen a választott bíró, vagy pedig azt a 6. §-ban megállapított módon jelölik ki. 8. §. A választott bírák maguk állapítják meg, milyen eljárást kövessenek. 9. §. Mindegyik fél maga viseli a vitás ügy megvizsgálásával kapcsolatban felmerült költségeit. A választott bíráskodás költségeit az érdekelt felek egyenlő arányban osztják meg. 16. Cikk. Nemzetközi tanácsadó bizottságok. 1. §. A távközlés egyes szolgálati ágaira vonatkozó kérdések tanulnia-