Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-284

284, szám, 27­csakhogy akkor ellátási díjaikból a tag hátralékos követelését az Intézet levon­hatja és velük szemben az alapszabályokban kockázati díjat is állapíthat meg. E kockázati díj szedésének oka az, hogy ha a hátramaradott előre lefizeti a hátra­lékot és utána rövidesen meghal, megvan a lehetősége annak, hogy az Intézet a hátralékos összegnél kevesebbet fog neki kifizetni, ha ellenben az Intézet követe­lése csupán az ellátási összegből való levonás útján kerül ki, a matematikai számí­tásokban szükségképpen szereplő ez a nyereséglehetőség elesik. A,8. §. utolsó előtti bekezdése az 1934 : II. t.-c. 16. §-ában foglalt rendelkezés­sel áll összefüggésben. Az említett §. az 1933. év végéig felgyűlt járulékhátralékok­nak fizetésére új esedékességek megállapításával halasztást adott olyképen, hogy a hátraléknak öt részletben kamatmentesen való megfizetését engedte meg. Nagy kedvezmény ez, annál is inkább, mert Üyképpen az új esedékességtől számítanak az esedékességtől számítandó azok a határidők, amelyek elteltével a törvény joghátrá-^ nyokat {főképpen a törlést) fűz a késedelemhez. Ha a kedvezmény annyira terjedne, hogy az új esedékességtől számított egy év alatt is csak a szünetelés állhatna be, akkor a kedvezmény tartama még indokolatlanul, a kedvezményt megadó törvény szándékán túl nagyobbodnék, hiszen az 1934 : II. törvénycikk azzal a jogi hely­zettel számolt, hogy egy évi késedelem után nyomban törlésre kerül a sor. Ha tehát annak, aki a részleteket új lejáratuktól számított egy év alatt sem fizeti meg, a tag­sága egyelőre csupán szünetelne és csak további egy év múlva lehetne a törlési el­járást megindítani, ez a már megadott nagy kedvezménynek olyan további ked­vezménnyel tetézése volna, ami már semmiképpen sem indokolható és a késedelmes fizetők kedvezményezésével volna egyjelentőségű. Ezért a szóbanlévő bekezdés erre az esetre nem tartja fenn.azt az új rendelkezést, hogy a törlést egy évi szüne­telésnek kéli megelőznie. A §, utolsó bekezdése azt szabályozza, hogy a törölt tag halála esetében lehet-e hozzátartozóinak ellátási igényük. Ebben a vonatkozásban különbséget tesz a törlést követő hat hónap alatt bekövetkezett halál és az ennél is későbben bekövetkezett halál következményei között. Hat hónapon belül a tör­lés következményeit ebben a vonatkozásban orvosolni lehet, mintha a törlés meg sem történt volna, míg a később bekövetkezett halál vagy újabb bejegyzés esetére a megelőző tagságból származó jogok teljes megszűnése áll be. A 9, §. az 1908 : XL. t.-c. 8. §-át pótolja. Az említett §. azonban a következő mondatot is tartalmazta : »Az intézeti tagság az új felvétellel kezdődik.« Ennek a mondatnak két irányban volt jelentősége : egyrészt az intézeti járulék, másrészt a tagsággá ljáró jogok tekintetében. A járulék tekintetében e mondatból azt lehetett következtetni, hogy az olyan ügyvédnek, akit járuléknemfizetés miatt töröltek^ majd ugyanabban a naptári évben hátralékainak megfizetése után újra bejegyez­tek : e naptári évre kétszer kellett járulékot fizetnie, amint azt a 3. §. első bekez­déséhez fűzött indokolásban már kifejtettem. Ebben a vonatkozásban a 3. §. ren­delkezései e mondatot megfosztották jelentőségétől. Másik jelentősége az idézett mondatnak annyiban volt, hogy az újra bejegyzett tag tagsági jogai olyan tarta­lommal keletkeztek, mintha korábban egyáltalán nem lett volna az Intézet tagja. Ez azt jelenti, hogy ellátási igényei az újabb bejegyzés idejében meglévő életkorá­hoz igazodtak, várakozási ideje pedig egészen újra kezdődött. Az utóbbi vonatko­zásban a törvényjavaslat ugyané §-ának első bekezdése új, bizonyos tekintetben enyhébb szabályozást tartalmaz (a hátraléknak hat hónapon belül való megfize­tése és az ügyvédi lajstromba való bejegyzésnek hat hónapon belüli kérelmezése esetére teljés in integrum restitutiót, az ellátási igények teljes helyreállását adja meg), így a fentebb idézett mondat rendelkezése ebben a vonatkozásban is tárgy­talanná vált. Ezért kellett az elő] idézett mondatot ebben a formájában elhagyni. Üj továbbá a 9. §. utolsó mondata. Indokolt, hogy aki a közszolgálati alkal­4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom